Ott tartottunk, hogy magunk miatt a saját személyes terünk barátságossá tételéért, illetve úgy tartásáért küzdünk. Magunk miatt. Sok ember szereti az állatokat. Ennek fő oka az, hogy jó barátok tudnak lenni, jól néznek ki, aranyosak, blabla. A másik ok az, hogy ha a társadalom kulturáltabb felében nőttünk fel, akkor eleve arra neveltek minket, hogy szeressük az állatokat, illetve ha valaki állatvédő, akkor arról mindenki azt gondolja, hogy jó ember, és a legtöbb ember szereti azt, ha jó embernek gondolják. Ezért mivel szeretjük az állatokat, a saját eszményi kis jövőképünknek, ahol minden nagyon jó, mindig van mit enni, nem kell félni a betegségektől, nincs kosz, piszok, mocsok, szerves részei az állatok is. Ezért védjük őket. Ki kevésbé, ki jobban. Te jobban. Nincs ezzel semmi baj. Szép dolog ez. Csak az álszentség az, ami bántja a csőrömet, hogy senki se ismeri be, hogy maga miatt, a saját kis eszményi jövőképe miatt ilyen JÓ.