Tehát ha te nem vagy képes felfogni a különbséget a seggre verés és a vascsővel verés között, akkor mi vagyunk a hülyék, ha mi nem látjuk a különbséget a te szóbeli nevelésed és a habzószájas lelki terror között, akkor mi vagyunk a hülyék...lemaradtam valamiről? Mikor választottak meg téged pápának? Vagy mégis milyen alapon tartod magad tévedhetetlennek és mindenki mást hülyének?
Te nem látod (vagy most már csak azért sem vagy hajlandó látni) a különbséget, amiről beszélünk, és szentül meg vagy róla győződve, hogy ha te kevés vagy hozzá, hogy meglásd ezt a határt, akkor nyilván mindenki más is kevés hozzá. Hát nem, az itt jelenlévő általad veréspártinak nevezett atyai pofont elfogadók (legalábbis szerintem nagy többségük) veled ellentétben látják ezt a határt.
Mind a szóbeli, mind a testi nevelés esetén van egy határ, te csak a tiédet vagy hajlandó észre venni. Mi látjuk mind kettőt, annak ellenére, hogy most néhányan próbálnak utánozni téged és nem tudomást venni a szóbeli nevelésben lévő határról, hogy hátha észre veszed végre, hogy mit csinálsz, de nem, amint mondták neked mindent szabad eltúlozni, kiforgatni (mert szerinted az helytálló és kikezdhetetlen érvelés), másoknak meg nem (mert akkor az már rögtön mellé beszélés). De ami a lényeg, hogy mind a két határ teljesen önkényes és szubjektív. Az ejnye-bejnyét és a vérben forgó szemekkel való üvöltést pontosan ugyan annyira lehet mérni és egymáshoz viszonyítani, mint a seggre verést és a vascsővel agyonverést.
Te nem látod (vagy most már csak azért sem vagy hajlandó látni) a különbséget, amiről beszélünk, és szentül meg vagy róla győződve, hogy ha te kevés vagy hozzá, hogy meglásd ezt a határt, akkor nyilván mindenki más is kevés hozzá. Hát nem, az itt jelenlévő általad veréspártinak nevezett atyai pofont elfogadók (legalábbis szerintem nagy többségük) veled ellentétben látják ezt a határt.
Mind a szóbeli, mind a testi nevelés esetén van egy határ, te csak a tiédet vagy hajlandó észre venni. Mi látjuk mind kettőt, annak ellenére, hogy most néhányan próbálnak utánozni téged és nem tudomást venni a szóbeli nevelésben lévő határról, hogy hátha észre veszed végre, hogy mit csinálsz, de nem, amint mondták neked mindent szabad eltúlozni, kiforgatni (mert szerinted az helytálló és kikezdhetetlen érvelés), másoknak meg nem (mert akkor az már rögtön mellé beszélés). De ami a lényeg, hogy mind a két határ teljesen önkényes és szubjektív. Az ejnye-bejnyét és a vérben forgó szemekkel való üvöltést pontosan ugyan annyira lehet mérni és egymáshoz viszonyítani, mint a seggre verést és a vascsővel agyonverést.