Lehet hogy nem logikus, de a "kézrekoppintást" nem tartom verésnek. Ami érdekes: ugyanilyen szituációban én is elkövettem egyszer. Akkor még saját gyerekem nem lévén a rám bízott kb. másfél éves unokaöcsém volt az "áldozat".
Egész pontosan úgy történt, hogy amikor megláttam, hogy az ujjacskáját a konnektorlukba akarja gyömöszölni jobb kézzel megragadtam a kezét, s ballal jó nagyot csaptam félig nyitott jobbomra. Az ő kezét az ütés nem is érte, mégis rém keserves sírásra fakadt, jó is hogy eszembe juttattad, ezért még számolnom kell a doktor úrral.
Mormon anyuka és fogadott kisfia... avagy gyereknevelés "mesterfokon". :(
Egész pontosan úgy történt, hogy amikor megláttam, hogy az ujjacskáját a konnektorlukba akarja gyömöszölni jobb kézzel megragadtam a kezét, s ballal jó nagyot csaptam félig nyitott jobbomra. Az ő kezét az ütés nem is érte, mégis rém keserves sírásra fakadt, jó is hogy eszembe juttattad, ezért még számolnom kell a doktor úrral.