Az Univerzum csillagainak száma valószínűleg háromszor több, mint amennyit jelenleg észlelünk, állítja a Yale Egyetem csillagásza, Pieter van Dokkum a Nature folyóiratban. A tanulmány arra a tényre támaszkodik, hogy a WM Keck Hawaii Obszervatóriumban úgy találták: nyolc közeli elliptikus galaxisban húszszor több vörös törpe létezhet, mint a Tejútban.
Van Dokkum szerint milliárd olyan bolygó keringhet ezen csillagok körül, melyek a lakhatósági zónába eshetnek, s nagyjából tízmilliárd évesek.
Egyébként ma 20 órakor a Földön kívüli élethez kapcsolódó bejelentésre készül a NASA.
A NASA honlapján azt írják, hogy nem csak a DNS-ben, hanem az energiaraktározó és -szállító molekuláris rendszerben, lipidekben és fehérjékben is helyettesítheti az arzén a foszfort (tehát nem arról van szó, hogy ez egy tisztán arzén alapú létforma, hanem hogy alkalmazkodni tud az arzéndús környezethez is úgy, hogy beépíti azt a molekuláiba). Nagyon kíváncsi vagyok a részletes cikkekre, hogy hogyan tudja a baci a legfontosabb biokémiai folyamatait átállítani egy szuboptimális méretű, a foszforhoz képest durván kétszeres atomtömegű elem használatára úgy, hogy közben működőképes marad a rendszer (mondjuk a lényeges dolgok, az elektronegativitásuk, oxidációs számuk és sav-bázis tulajdonságaik megegyeznek, valószínűleg ezzel magyarázható a helyettesíthetőség).
Ebből kiindulva esetleg a ként helyettesítheti még a szelén, de az nem valószínű, hogy a szén helyett szilícium kerüljön egy biológiai szerepet betöltő molekulába (legalábbis földi típusú molekuláris rendszerekben).