Csak nem bírtam ki és leírom a véleményem, ráadásul nem messziről jött emberként:
Statisztika: x db statisztika van ami azt mondja hogy kórházban szülni jó, y statisztika van ami azt mondja hogy otthon szülni jó , és z statisztika van ami megmondja hogy minden statisztika szar. Ez alapján én nem tudok dönteni.
A legtöbben abból indulnak ki hogy az orvosok jól végzik a munkájukat ezért a kórház jobb dolog. Én is így gondoltam amíg az első gyermekem meg nem született. Akkor még alig tudtam valamit a szülésről(apaként) de a józan paraszti eszemmel is felfogtam hogy sok minden sántít. pl. megkérdőjelezem annak az orvosnak a szaktudását aki hazaküldött bennünket miután elfolyt a magzatvíz. Egyszerűen nem hitte el. Később kiderült hogy 30 perc volt hátra csak a műszakjából. Dolgozni már nem nagyon akart, így megoldotta. Van egy "csodaszer", az oxytocin amivel be lehet indítani a szülést. Optimális esetben ezt akkor használják ha lelassul a szülés, ha picit rá kell segíteni. Nem optimális esetben akkor is használhatják ha a vajúdás már elkezdődött de az orvos színházba megy. Saját fülemmel hallottam ahogy közli az orvos a kismamával aki velünk együtt vajúdott hogy lassan mennie kell így beindítja a szülést, ha nem elég az oxytocin akkor császár jön, de jó lenne ha döntene mert a műtőt 20 perc előkészíteni. Még mindig megborzongok ha eszembe jut a szülésznő aki egyszer csak elordítja magát hogy kuss legyen mindenkinek mert így nem lehet gondolkodni.(4en vajúdtak éppen) Nem részletezem tovább, nekem a kórházi szülés egy horror volt, szakmailag hozzá nem értő orvosokkal, idegbeteg szülésznőkkel. Nagyon bökte a begyemet hogy biztos úgy kellett-e történnie mindennek ahogy történt szóval utánajártam a dolgoknak és beszélgettem sok hozzáértő orvossal is.
Volt szerencsém átélni otthonszülést is, de talán ami fontosabb: részt vettem a felkészítő tanfolyamon is. 5 alkalom, napi 6-8 óra volt. Olyan bábák tartották akiknek a bábaság mellett szülésznői "bizonyítványuk" is volt, tehát ismerték mindkét oldalt. Rengeteget tanultam ott és nagyon sok mindent megértettem. Nem csak az előnyéről, a hátrányáról is beszéltek az otthonszülésnek, úgy gondolom teljesen korrektül. A lényeg az hogy minden esetben a szülők döntenek és nem vakon hanem felkészülten.
Rengeteg a tévhit ezzel kapcsolatban, pár nagyobbat szeretnék eloszlatni:
-Nem szülhet bárki otthon., Főleg nem felkészületlenül.
-A bábák a saját képzésükön túl szülésznői képesítéssel is rendelkeznek.
-A bábák olyan felszereléssel mennek ki a szüléshez amit alig bírtam kiemelni a kocsi csomagtartójából, nem csak 2 mosoly van náluk.
-A bábák és szülésznők képzése kiterjed arra is hogy hogyan ismerjék fel a komplikáció lehetőségének jeleit.
-10000-re tehető azon emberek száma aki otthon született.(Bár gondolom ebbe benne van az is aki nem tervezte az otthonszülést, ezért utálom a statisztikákat)
Nem tisztem eldönteni hogy jó vagy rossz dolog-e az otthonszülés, ahhoz túl kicsi vagyok én. Viszont úgy gondolom hogy megvan a maga helye és ideje. A lényeg az hogy a hozzáértők mindkét oldalról leüljenek és megbeszéljék hogy mikor és hogyan lehetséges. Jelenleg jogilag nincs szabályozva a kérdés, engedve van, a nőnek joga, de szabályozás nincs rá több mint 20 éve. EZért küzdenek sokan hogy ez a szituáció megváltozzon.
Talán most meg is fog változni. van egy tervezet ami nagyon jó kiindulópont.
Ez alapján nem szülhet otthon 18 alatti vagy 35 feletti(elsőgyermekes) nő, alkoholista, drogos, sőt még erős dohányos nő sem. Nem szülhet otthon akit egyszer már császároztak, vagy már akkor sem szülhet otthon a nő ha belázasodik.Bármiféle olyan tényező ami alapján veszélyeztetett a terhesség értelemszerűen szintén tilos. Ha nincs 20 percen belül elérhető kórház akkor szintén tilos. A szülésznő-bábának elég komoly dokumentációt kell csinálni mindenről. Probléma esetén be kell kisérnie a kórházba a nőt és át kell őt adni az orvosnak a dokumentációval együtt.
Természetesen a kórházat értesíteni kell ha otthonszülés várható, szintén tudnia kell a védőnőnek és gyermekorvosnak is a dologról. A babát minél előbb meg kell vizsgáltatni gyermekorvossal.
Úgy gondolom ez a tervezet jó lépés a dolgok tisztázására hogy kiderüljön mit szabad és mit nem. Ha ezt leszabályozzák akkor ez az egész hajcihő feleslegessé válik és végre nyugalom lesz. Akkor találni kell egy másik témát amin lehet csámcsogni.
Bocs a hosszú szövegért, köszönöm ha eljutottál idáig és meghallgattad az ÉN véleményem.
Kórházban vagy otthon?
Statisztika: x db statisztika van ami azt mondja hogy kórházban szülni jó, y statisztika van ami azt mondja hogy otthon szülni jó , és z statisztika van ami megmondja hogy minden statisztika szar. Ez alapján én nem tudok dönteni.
A legtöbben abból indulnak ki hogy az orvosok jól végzik a munkájukat ezért a kórház jobb dolog. Én is így gondoltam amíg az első gyermekem meg nem született. Akkor még alig tudtam valamit a szülésről(apaként) de a józan paraszti eszemmel is felfogtam hogy sok minden sántít. pl. megkérdőjelezem annak az orvosnak a szaktudását aki hazaküldött bennünket miután elfolyt a magzatvíz. Egyszerűen nem hitte el. Később kiderült hogy 30 perc volt hátra csak a műszakjából. Dolgozni már nem nagyon akart, így megoldotta. Van egy "csodaszer", az oxytocin amivel be lehet indítani a szülést. Optimális esetben ezt akkor használják ha lelassul a szülés, ha picit rá kell segíteni. Nem optimális esetben akkor is használhatják ha a vajúdás már elkezdődött de az orvos színházba megy. Saját fülemmel hallottam ahogy közli az orvos a kismamával aki velünk együtt vajúdott hogy lassan mennie kell így beindítja a szülést, ha nem elég az oxytocin akkor császár jön, de jó lenne ha döntene mert a műtőt 20 perc előkészíteni. Még mindig megborzongok ha eszembe jut a szülésznő aki egyszer csak elordítja magát hogy kuss legyen mindenkinek mert így nem lehet gondolkodni.(4en vajúdtak éppen) Nem részletezem tovább, nekem a kórházi szülés egy horror volt, szakmailag hozzá nem értő orvosokkal, idegbeteg szülésznőkkel. Nagyon bökte a begyemet hogy biztos úgy kellett-e történnie mindennek ahogy történt szóval utánajártam a dolgoknak és beszélgettem sok hozzáértő orvossal is.
Volt szerencsém átélni otthonszülést is, de talán ami fontosabb: részt vettem a felkészítő tanfolyamon is. 5 alkalom, napi 6-8 óra volt. Olyan bábák tartották akiknek a bábaság mellett szülésznői "bizonyítványuk" is volt, tehát ismerték mindkét oldalt. Rengeteget tanultam ott és nagyon sok mindent megértettem. Nem csak az előnyéről, a hátrányáról is beszéltek az otthonszülésnek, úgy gondolom teljesen korrektül. A lényeg az hogy minden esetben a szülők döntenek és nem vakon hanem felkészülten.
Rengeteg a tévhit ezzel kapcsolatban, pár nagyobbat szeretnék eloszlatni:
-Nem szülhet bárki otthon., Főleg nem felkészületlenül.
-A bábák a saját képzésükön túl szülésznői képesítéssel is rendelkeznek.
-A bábák olyan felszereléssel mennek ki a szüléshez amit alig bírtam kiemelni a kocsi csomagtartójából, nem csak 2 mosoly van náluk.
-A bábák és szülésznők képzése kiterjed arra is hogy hogyan ismerjék fel a komplikáció lehetőségének jeleit.
-10000-re tehető azon emberek száma aki otthon született.(Bár gondolom ebbe benne van az is aki nem tervezte az otthonszülést, ezért utálom a statisztikákat)
Nem tisztem eldönteni hogy jó vagy rossz dolog-e az otthonszülés, ahhoz túl kicsi vagyok én. Viszont úgy gondolom hogy megvan a maga helye és ideje. A lényeg az hogy a hozzáértők mindkét oldalról leüljenek és megbeszéljék hogy mikor és hogyan lehetséges. Jelenleg jogilag nincs szabályozva a kérdés, engedve van, a nőnek joga, de szabályozás nincs rá több mint 20 éve. EZért küzdenek sokan hogy ez a szituáció megváltozzon.
Talán most meg is fog változni. van egy tervezet ami nagyon jó kiindulópont.
Ez alapján nem szülhet otthon 18 alatti vagy 35 feletti(elsőgyermekes) nő, alkoholista, drogos, sőt még erős dohányos nő sem. Nem szülhet otthon akit egyszer már császároztak, vagy már akkor sem szülhet otthon a nő ha belázasodik.Bármiféle olyan tényező ami alapján veszélyeztetett a terhesség értelemszerűen szintén tilos. Ha nincs 20 percen belül elérhető kórház akkor szintén tilos. A szülésznő-bábának elég komoly dokumentációt kell csinálni mindenről. Probléma esetén be kell kisérnie a kórházba a nőt és át kell őt adni az orvosnak a dokumentációval együtt.
Természetesen a kórházat értesíteni kell ha otthonszülés várható, szintén tudnia kell a védőnőnek és gyermekorvosnak is a dologról. A babát minél előbb meg kell vizsgáltatni gyermekorvossal.
Úgy gondolom ez a tervezet jó lépés a dolgok tisztázására hogy kiderüljön mit szabad és mit nem. Ha ezt leszabályozzák akkor ez az egész hajcihő feleslegessé válik és végre nyugalom lesz. Akkor találni kell egy másik témát amin lehet csámcsogni.
Bocs a hosszú szövegért, köszönöm ha eljutottál idáig és meghallgattad az ÉN véleményem.