Bill Maher amerikai showman ebben a filmben a vallással kapcsolatban kérdezget embereket. Eléggé provokatív a mű, szóval aki híján van a humorérzéknek, az tartózkodjon tőle.
Nagyon sok embernek szüksége van a vallásra, és ez nem csak a hitre vonatkozik, hanem egyfajta közösségi érzésre is. Ez a hit és ez a közösségi érzés biztonságot nyugalmat, erőt adhat az egyénnek, mással nem igen pótolható. Fokozottan érvényes ez manapság, amikor a világ egy-két év alatt többet változik, mint pl. a középkorban 1-2 évszázad alatt. Ezzel nincs semmi baj. sőt hasznos is lehet, például sokan, akik ismeri a áldatlan kórházi állapotokat visszasírja a kedves nővéreket(apácákat). Ezzel azt akarom mondani, hogy a hit és a vallás képes az emberekben szunnyadó pozitív tulajdonságokat felszínre hozni. (kérem a kekeckedőket, tartózkodjanak még a negatív példák felemlegetésétől) Abban sem látok kivetnivalót, hogy a vallások képviselői/szolgái a világi javakból többet kapnak, mint gyámolítottaik (ahogy pl. az orvosok is). A baj ott kezdődik amikor a közösségi érzéstől áthatott egyének/közösségek felhatalmazva érzik magukat, hogy az ő érzéseiket/szabályaikat rálőcsöljék másokra. A minden közösségre vonatkozó szabályok (ne lopj, ne ölj, ne tégy hamis bizonyságot stb.) természetesen örök érvényűek. Én olyan világban szeretnék élni, amelyben bárki, bármely nyelven hangosan imádkozhat, anélkül, hogy gyanús lenne, és ne legyen gyanús, ha egyáltalán nem imádkozik