Bill Maher amerikai showman ebben a filmben a vallással kapcsolatban kérdezget embereket. Eléggé provokatív a mű, szóval aki híján van a humorérzéknek, az tartózkodjon tőle.
(Csak pár gondolat ami még eszembe jutott, jó kis gondolkodnivaló téma.)
(Hűdeokosság): nagyon sokfélék vagyunk. Például a valamelyik korábbi kommentnél nekem megtetszett mondat is eredetijében is, és nem-mel kiegészítve is igaz. Van, aki attól tud boldogan élni, ha nincsenek kérdései, van, aki pedig örökké kérdezni szeretne, és ezek között millióféle árnyalat is lehet. Én is kinevetem a nénikét aki a jóstelefonvonalat hívja, pedig ő ebben bízik, ennek hisz, még ha mindenféle ráció ezt nem támasztja alá, akkor is. Ettől hülyébb mint én? Boldogtalanabb? És a jós vajon tényleg csak a pénzét akarja, vagy komolyan hisz abban, hogy ő segíteni tud? Biztos, hogy részben azért az utóbbi is létezik.
Mindenfajta rációban is muszáj lennie elfogadásnak (hitnek): a világon nagyon kevés ember látott atomot, mégis, ha szépen elmagyarázzák, hogy ez miért tűnik így elfogadható modellnek, akkor túlnyomórészt elfogadjuk, pedig csak elhinni tudjuk más embereknek. Mint minden vallásban is: hiszünk a 12 "bugris" meséjének, hiszünk egy kék és sokkarú vagy éppen pocakos valakinek, vagy a nagy zöld csigáról mesélő nagyanyónak a kis szigetünkön. Minden nap elhiszünk valamit, kellenek úgy tűnik a biztosnak hitt alapelvek, amik miatt élni is tudunk és nem csak agyalni egész nap, hogy hogy is van ez. Van akinek a "keret" az, hogy minden szépen édenkertestül akármistül igaz, és van, akinek meg az, hogy a tudomány tévedhetetlen és objektív, a világ főbb dolgait pedig már ismerjük és uraljuk. Ezeket is rendkívül sokféleképp lehet keverni, összedolgozni, nem csak kétféle véglet lehet.
Sokszor jut eszembe a szomorú bajuszos fickó (http://hu.wikipedia.org/wiki/Mad%C3%A1ch_Imre), aki a világ legjobb drámáját írta meg. (szerintem persze) (És nem tartom vallásos drámának, félreértés ne essék.) A tisztán a ráció elvén működő világ, társadalom képe a falanszter, ami felé jelenleg tartunk is, szerintem. Nem hiszem, hogy jobb a túlvallásos középkornál. Az a bajuszos meg remélem téved, mert ami utána jön, az se túl rózsás. "Ronda" kis ember, sosem hagy nyugodni.
Sokminden jut még eszembe, de inkább megnézem a filmet, és aztán majd vagy derülök rajta, vagy csóválom a fejem, vagy mindkettő. :-)
(Hűdeokosság): nagyon sokfélék vagyunk. Például a valamelyik korábbi kommentnél nekem megtetszett mondat is eredetijében is, és nem-mel kiegészítve is igaz. Van, aki attól tud boldogan élni, ha nincsenek kérdései, van, aki pedig örökké kérdezni szeretne, és ezek között millióféle árnyalat is lehet. Én is kinevetem a nénikét aki a jóstelefonvonalat hívja, pedig ő ebben bízik, ennek hisz, még ha mindenféle ráció ezt nem támasztja alá, akkor is. Ettől hülyébb mint én? Boldogtalanabb? És a jós vajon tényleg csak a pénzét akarja, vagy komolyan hisz abban, hogy ő segíteni tud? Biztos, hogy részben azért az utóbbi is létezik.
Mindenfajta rációban is muszáj lennie elfogadásnak (hitnek): a világon nagyon kevés ember látott atomot, mégis, ha szépen elmagyarázzák, hogy ez miért tűnik így elfogadható modellnek, akkor túlnyomórészt elfogadjuk, pedig csak elhinni tudjuk más embereknek. Mint minden vallásban is: hiszünk a 12 "bugris" meséjének, hiszünk egy kék és sokkarú vagy éppen pocakos valakinek, vagy a nagy zöld csigáról mesélő nagyanyónak a kis szigetünkön. Minden nap elhiszünk valamit, kellenek úgy tűnik a biztosnak hitt alapelvek, amik miatt élni is tudunk és nem csak agyalni egész nap, hogy hogy is van ez. Van akinek a "keret" az, hogy minden szépen édenkertestül akármistül igaz, és van, akinek meg az, hogy a tudomány tévedhetetlen és objektív, a világ főbb dolgait pedig már ismerjük és uraljuk. Ezeket is rendkívül sokféleképp lehet keverni, összedolgozni, nem csak kétféle véglet lehet.
Sokszor jut eszembe a szomorú bajuszos fickó (http://hu.wikipedia.org/wiki/Mad%C3%A1ch_Imre), aki a világ legjobb drámáját írta meg. (szerintem persze) (És nem tartom vallásos drámának, félreértés ne essék.) A tisztán a ráció elvén működő világ, társadalom képe a falanszter, ami felé jelenleg tartunk is, szerintem. Nem hiszem, hogy jobb a túlvallásos középkornál. Az a bajuszos meg remélem téved, mert ami utána jön, az se túl rózsás. "Ronda" kis ember, sosem hagy nyugodni.
Sokminden jut még eszembe, de inkább megnézem a filmet, és aztán majd vagy derülök rajta, vagy csóválom a fejem, vagy mindkettő. :-)