Valóban nincs gond azzal, ha valaki hálapénzt ad orvosnak, nővérnek. A nővérek keményen dolgoznak, ápolják a betegeket (fürdetik, kicserélik az ágytálat, stb.), és ezért nevetséges összeget kapnak cserébe. Az orvosoknak sok pénz
és idő, mire kitanulják a szakmát, szakosodnak, gyakorlatot szereznek. És a felelősség hatalmas! Elég egyetlen apró hiba,
és vége a karriernek. Tehát rendben van, ha valaki ad.
Mégis, azt felháborítónak tartom, amit ez az orvos művel. Nyilván az orvosnak az a dolga, hogy gyógyítson. Azért van ott, mert embereken akar segíteni. Tegye a dolgát, és ne a betegekkel éreztesse, ha munkahelyi körülményei (fizetés)
nem megfelelőek! Ne várja el, hogy fizessenek! Ha kap pénzt, azért legyen hálás, fogadja el bármennyit is kap, hiszen
nem tudja megítélni, ki mennyi pénzből képes "hálálkodni". Az meg egyenesen pofátlan, ha szóvá teszi, hogy mennyit kapott. Ezzel a viselkedéssel gyakorlatilag azt sugallja, hogy akinek van elég pénze azt ellátom, mindent megteszek érte,
és én is jól érzem magam. Ez a legönzőbb dolog az egészben.
A nővérem amikor szült, az orvossal konzultáltak szüleim. Kerek-perec megkérdezték, mennyibe fog ez kerülni.
És most jön a "nem mindegy" rész. Az orvos megmondta, hogy igen szokás pénzt adni. De kijelentette, hogy ha egy
fillért nem kap, akkor is ugyanúgy végzi a dolgát, arról pedig hallani sem akar, hogy megmondja, mennyit kér.
Mindenki döntse el, hogy akar-e adni, és ha igen, mennyit.
A szülés rendben zajlott, az orvos természetesen megkapta a pénzt, de egy szóval sem méltatlankodott. Ki sem nyitotta a borítékot, helyette megköszönte illedelmesen, amit kapott.
Persze ettől még ez még nem helyes ez a hozzáállás, de legalább már olyan, mint amikor a pincérnőnek borravalót adok. A pincérnő sem mondja meg, mennyi borravalót adjak és nem önt nyakon vízzel, ha nem kap egy fillért sem.
Ennyit akartam hozzáfűzni.
és idő, mire kitanulják a szakmát, szakosodnak, gyakorlatot szereznek. És a felelősség hatalmas! Elég egyetlen apró hiba,
és vége a karriernek. Tehát rendben van, ha valaki ad.
Mégis, azt felháborítónak tartom, amit ez az orvos művel. Nyilván az orvosnak az a dolga, hogy gyógyítson. Azért van ott, mert embereken akar segíteni. Tegye a dolgát, és ne a betegekkel éreztesse, ha munkahelyi körülményei (fizetés)
nem megfelelőek! Ne várja el, hogy fizessenek! Ha kap pénzt, azért legyen hálás, fogadja el bármennyit is kap, hiszen
nem tudja megítélni, ki mennyi pénzből képes "hálálkodni". Az meg egyenesen pofátlan, ha szóvá teszi, hogy mennyit kapott. Ezzel a viselkedéssel gyakorlatilag azt sugallja, hogy akinek van elég pénze azt ellátom, mindent megteszek érte,
és én is jól érzem magam. Ez a legönzőbb dolog az egészben.
A nővérem amikor szült, az orvossal konzultáltak szüleim. Kerek-perec megkérdezték, mennyibe fog ez kerülni.
És most jön a "nem mindegy" rész. Az orvos megmondta, hogy igen szokás pénzt adni. De kijelentette, hogy ha egy
fillért nem kap, akkor is ugyanúgy végzi a dolgát, arról pedig hallani sem akar, hogy megmondja, mennyit kér.
Mindenki döntse el, hogy akar-e adni, és ha igen, mennyit.
A szülés rendben zajlott, az orvos természetesen megkapta a pénzt, de egy szóval sem méltatlankodott. Ki sem nyitotta a borítékot, helyette megköszönte illedelmesen, amit kapott.
Persze ettől még ez még nem helyes ez a hozzáállás, de legalább már olyan, mint amikor a pincérnőnek borravalót adok. A pincérnő sem mondja meg, mennyi borravalót adjak és nem önt nyakon vízzel, ha nem kap egy fillért sem.
Ennyit akartam hozzáfűzni.