A dogonok Mali bandiagarai száraz fennsíkán élnek a XIV. század óta. Egy évben csak egyszer halászhatnak az Antogo-tó "szent vízében", ilyenkor percek alatt "megszabadítják" a tavat a halaktól.
Kis adalék a dogonokhoz: ez a primitív körülmények között élő nép elképesztő csillagászati ismeretekkel rendelkezik, tudását szájhagyomány útján őrizte napjainkig. Sirius gyermekeinek nevezik magukat, és azzal ejtették ámulatba az 1930-as évek elején a francia antropológusokat, hogy mindenféle műszer nélkül olyan bolygók létezéséről beszéltek, amelyek a Földről nem láthatóak, s melyeket csak a 19. század derekán erősítettek meg a csillagászok, különféle számítások alapján.
Nem hinném hogy bajlódnának bármiféle telepítéssel, egy pár hal gondolom azért mindig megmarad, ahogy egy pár nem pépesre taposott ikra is, aztán gondolom már kitanulták hogy mennyi idő kell ahhoz hogy újra megteljen a tó hallal. Kivan ez találva kérem. Amúgy én nem röhögök rajtuk, mert kitudja hogy pár száz év múlva mi nem leszünk e ilyenekre rákényszerülve, már most is túl sok az ember, a kajával meg a vízzel meg rendszeresen pazarlunk, vagy éppen szennyezzük azt, kinőttük ezt a szerencsétlen bolygót nahh. :P