A kép nem tükrözi teljesen a cikk témáját. Ami azt illeti, nehéz lett volna ideillő képet találni és nem lett volna helyénvaló kirakni sem.Gyengébb idegzetűek vigyázzanak, engem képek nélkül is elborzasztott a dolog!
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
A kép nem tükrözi teljesen a cikk témáját. Ami azt illeti, nehéz lett volna ideillő képet találni és nem lett volna helyénvaló kirakni sem.Gyengébb idegzetűek vigyázzanak, engem képek nélkül is elborzasztott a dolog!
Az igények szintén nagyon eltávolodtak a valós biológiai szükségletektől. (Ezért ne is csodálkozzon azon senki, hogy igazából nem lesz attól boldogabb, hiába szerezi meg a legújabb elektronikus kütyüt, autót, stb.) Valójában rengeteg olyan dolog vesz körül minket, amire az embereknek szerintem kurvára nincs szükségük (sőt, boldogabbak lennének nélküle...), de mesterségesen gerjesztik bennük az igényt irántuk, mert a fogyasztás viszi előre a gazdasági fejlődést.
Szerintem úgy kéne újraszervezni az egészet, hogy a rendszer alapjai (!) kisebb, önfenntartó (!) csoportok legyenek (nem Állam Bácsi gondoskodik "majd valahogy" mindenkiről...), és minden csoportot az összes többi felügyel EGY darab szerven keresztül, hogy ne alakulhassanak ki "kiskirályságok", mindezt teljesen nyilvánosan, hogy akármelyik csoport akármelyik tagja belenézhessen, hogy mi folyik a rendszerben, és felhívhassa a figyelmet a problémákra, visszaélésekre. A regionális gondok megoldása, a mindennapi élet dolgainak megszervezése a csoportok feladata lenne. Csak a nagyobb térséget érintő, közös problémák, illetve a nagyobb anyagi ráfordítást igénylő, közös feladatok (pl. iskola- és kórházépítés, felszerelés, kutatás-fejlesztés, útépítés, stb.) menne közösen, az EGY darab közös szerven keresztül, amibe minden csoport a kapacitásának, igényének, adott megállapodásnak megfelelő ráfordítást adja. A csoportok működésére persze ki lehet dolgozni átgondolt (!) alapszabályokat, hogy ne Mari néninek kelljen azon törnie a fejét, hogy hogyan állítson össze hatékony buszmenetrendet, de a mindennapi élet megszervezésének alapelve a csoporton belüli aktív és kölcsönös együttműködés lenne. Ha valaki ezt nem tartja be, arra a kisebb csoport tagjai (akikkel együtt él, minden nap találkozik, és akiktől valóban függ) sokkal hatékonyabban tudnak nyomást gyakorolni (a saját érdekükben is...) mint egy központi büntetésvégrehajtó szerv.
Persze sok dolog átalakulna ezzel, például le kéne mondani bizonyos luxuscikkekről, életmódról (pl. gyakori repülős utazgatás), és nehezen alakulnának ki multinacionális vállalkozások, ami szintén együtt jár bizonyos dolgokról való lemondással, de szerintem ez senkinek nem válna kárára, és a gazdasági tevékenység is átláthatóbb, fenntarthatóbb lenne... Meg szerintem kevesebb lehetőség lenne benne a lébecolásra és a másokon való élősködésre, ami viszont sokaknak nem tetszene...
Ez most nagyon nagy vonalakban volt az elképzelésem, nyilván ha felmerülne a megvalósítása, akkor ennél több részletet ki kell dolgozni, de mondom, erre az esély kb. a nullával egyenértékű, mert túl sok dolognak (elsősorban az emberek felfogásának) kéne megváltoznia hozzá, meg ez is igazán úgy működne, ha elég nagy régiók (kontinensek) átvennék.