Igazából nem azért leszel tőle boldogabb, mert egy valós szükségletedet kielégítetted, hanem mert ezzel megfeleltél egy bizonyos társadalmi elvárásnak, ami a "modern, trendi, felvilágosult embert" jellemzi. Hogy szemléletes példával éljek: ha ez az elvárás történetesen az lenne, hogy szárított teveszart gyűjts a sivatagban, akkor a szárított teveszarnak örülnél, mert nem tudnál mit kezdeni egy iPoddal, ha mindenki más is szárított teveszart gyűjt. :) (Lehet, hogy 100 év múlva ugyanez a bőr alá ültethető plazmaszámítógép lesz, és az akkori emberek nem fogják tudni elképzelni, minek tudtál te anno annyira örülni egy okostelefonon...) Érted? :)
Félreértésekben leledzettek. Ezzel a berendezkedéssel nem a technikai, tudományos fejlődést akarom visszaszorítani (hülye lennék...), hanem a mindennapi élet szervezését egy valós természetünkhöz közelebb álló rendszerbe áttenni. Mint írtam, a közös érdekű dolgok (amibe a kutatás-fejlesztés is beletartozik) ugyanúgy mennének. Csak nem lenne annyi szintje a pénz elosztásának, így a rendszer fenntartásának a költségei is kisebbek lennének, nem kéne annyi felesleges aktatologatót, "szakértőt" alkalmazni, és átláthatóbb lenne, hogy hova megy a pénz (jelenleg kurvára nem az, ezért könnyű magáncélokra "átcsoportosítani" belőle).
Az gondolom, egyértelmű, hogy ha a Föld minden lakosa a nyugati demokráciák népességének életszínvonalán akar élni (márpedig ezt akarja...), az rövid távon ugyan gazdasági fellendülést okoz (Kína, India viszi most gyk előre a világgazdaságot), de hosszú távon nem fenntartható, mert egésze egyszerűen nincs annyi nyersanyag, energia, terület, ami ehhez kell. Tehát igenis át kell gondolnunk, hogy mit akarunk, és valamilyen szinten vissza kell vennünk magunkból, ami természetesen járhat azzal, hogy a "fejlődés" lelassul (ami nem feltétlenül probléma egyébként...), de megállni úgysem fog...
Félreértésekben leledzettek. Ezzel a berendezkedéssel nem a technikai, tudományos fejlődést akarom visszaszorítani (hülye lennék...), hanem a mindennapi élet szervezését egy valós természetünkhöz közelebb álló rendszerbe áttenni. Mint írtam, a közös érdekű dolgok (amibe a kutatás-fejlesztés is beletartozik) ugyanúgy mennének. Csak nem lenne annyi szintje a pénz elosztásának, így a rendszer fenntartásának a költségei is kisebbek lennének, nem kéne annyi felesleges aktatologatót, "szakértőt" alkalmazni, és átláthatóbb lenne, hogy hova megy a pénz (jelenleg kurvára nem az, ezért könnyű magáncélokra "átcsoportosítani" belőle).
Az gondolom, egyértelmű, hogy ha a Föld minden lakosa a nyugati demokráciák népességének életszínvonalán akar élni (márpedig ezt akarja...), az rövid távon ugyan gazdasági fellendülést okoz (Kína, India viszi most gyk előre a világgazdaságot), de hosszú távon nem fenntartható, mert egésze egyszerűen nincs annyi nyersanyag, energia, terület, ami ehhez kell. Tehát igenis át kell gondolnunk, hogy mit akarunk, és valamilyen szinten vissza kell vennünk magunkból, ami természetesen járhat azzal, hogy a "fejlődés" lelassul (ami nem feltétlenül probléma egyébként...), de megállni úgysem fog...