A kép nem tükrözi teljesen a cikk témáját. Ami azt illeti, nehéz lett volna ideillő képet találni és nem lett volna helyénvaló kirakni sem.Gyengébb idegzetűek vigyázzanak, engem képek nélkül is elborzasztott a dolog!
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
A kép nem tükrözi teljesen a cikk témáját. Ami azt illeti, nehéz lett volna ideillő képet találni és nem lett volna helyénvaló kirakni sem.Gyengébb idegzetűek vigyázzanak, engem képek nélkül is elborzasztott a dolog!
Ha megismersz valakit / valamit, azt pszichológiailag utána a saját életedre ható tényezőként fogod értékelni (akkor is, ha amúgy nem az...), és ezért érdekel, hogy hogyan alakulnak körülötte a dolgok. Ez teljesen logikus, hiszen a természetes környezetben amivel, akikkel találkozott az ember, azok valóban kihatottak az életének alakulására. Most viszont sok olyan "személlyel", helyzettel találkozol, amik tulajdonképpen rohadtul nem hatnak az életedre, mégis érdekelnek, mert ez ösztönös késztetés (ezért nézel végig sorozatokat, ezért vagy rá kíváncsi, hogy mi történik a fiktív főszereplőkkel, akiket megismertél...). Tehát ez nem "igény", hanem az ember pszichológiai sajátosságainak működése (hadd ne mondjam diszfunkciója) egy természetestől eltérő közegben...
Mivel viszont véges számú "hatótényezővel" tudsz csak foglalkozni, ezért előfordulhat, hogy a "fals" tényezőkkel való foglalkozás miatt a valósakkal való törődés elsikkadhat. Ennek szép példája az online játékokba, virtuális valóságokba való belefeledkezés, amit a valós hatótényezőkhöz nagyon hasonlító struktúra miatt az egyén könnyen tud tudat alatt a saját életére ható jelenségként értelmezni, és ennek megfelelő figyelmet szentelni neki, akár a reális hatótényezők teljes negligálásának az árán is...
Nem tudom, érthető volt -e az okfejtésem... Ez nem az igényekről szól, hanem pszichológia... :)