".... Ekkor merült fel az alagutakkal kombinált vonalvezetés megvizsgálásának gondolata, amelyet a NIF Zrt. kért a megalapozott döntés meghozásának érdekében. Az alagutas változat vizsgálatának szükségességét indokolta az a tény is, hogy a környezetvédelmi hatóság 2000-ben elutasító határozatot hozott a Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás (NTÁ) állásfoglalása miatt, mely szerint a nyomvonal ezen a szakaszon talajvédelmi érdeket sért.... .... Mind az általunk, mind a független szakértő által készített vizsgálat ugyanarra a következtetésre jutott – az alagutas változat az olcsóbb, és az egyéb szempontok miatt is kedvezőbb....
....
- az alagút nélküli, lapos rézsűvel nyitott változat földfölöslegének elszállítása, elhelyezése igen jelentős többletköltséggel jár, melyet tovább növelnek a kisajátítási költségek, valamint a bevágásos szakaszokon megépíteni szükséges vadátjárók – vagyis völgyhidak az autópálya felett;
- a támfalas (szűkített) bevágással tervezett változat esetében a földfölösleg csökken ugyan, de a cölöpalapozású támfalak költsége itt is jelentős többletköltséget okoz, továbbá itt is szükség van kisajátításra és vadátjárók építésére;
- az alagutas szakaszon elmarad a kisajátítási költség, minimális a földfelesleg, ugyanakkor további, nem forintosított előnyei vannak, nevezetesen:
– nincs tájseb, az alagút feletti terület érintetlen marad
– művelhető, a vadállomány számára átjárható (Gemenc!);
– az alagutak télen-nyáron, akár több műszakban is építhetők, nincs kitéve a kivitelező az időjárás viszontagságainak
– löszös talajban bevágások építése fokozottan időjárásfüggő
– minimalizálható a meglévő közút - hálózat terhelése, hiszen körülbelül 800 ezer (!) teherautónyi fuvar elmarad, szükségtelenné válik, mivel ekkora mennyiségű földet nem kell elszállítani. Ezzel igen nagymértékben csökken a lakosságot érintő környezeti terhelés (légszennyezés, zaj, épületek károsodása) is....."
....
- az alagút nélküli, lapos rézsűvel nyitott változat földfölöslegének elszállítása, elhelyezése igen jelentős többletköltséggel jár, melyet tovább növelnek a kisajátítási költségek, valamint a bevágásos szakaszokon megépíteni szükséges vadátjárók – vagyis völgyhidak az autópálya felett;
- a támfalas (szűkített) bevágással tervezett változat esetében a földfölösleg csökken ugyan, de a cölöpalapozású támfalak költsége itt is jelentős többletköltséget okoz, továbbá itt is szükség van kisajátításra és vadátjárók építésére;
- az alagutas szakaszon elmarad a kisajátítási költség, minimális a földfelesleg, ugyanakkor további, nem forintosított előnyei vannak, nevezetesen:
– nincs tájseb, az alagút feletti terület érintetlen marad
– művelhető, a vadállomány számára átjárható (Gemenc!);
– az alagutak télen-nyáron, akár több műszakban is építhetők, nincs kitéve a kivitelező az időjárás viszontagságainak
– löszös talajban bevágások építése fokozottan időjárásfüggő
– minimalizálható a meglévő közút - hálózat terhelése, hiszen körülbelül 800 ezer (!) teherautónyi fuvar elmarad, szükségtelenné válik, mivel ekkora mennyiségű földet nem kell elszállítani. Ezzel igen nagymértékben csökken a lakosságot érintő környezeti terhelés (légszennyezés, zaj, épületek károsodása) is....."
akkor is nevetséges! ez igy még ronda is.