És miért döntöttél úgy, hogy a bajra, amit nem tudtál feldolgozni a templomban próbálj meg enyhülést találni? Úgy értem, azt írtad, előtte nem voltál túlzottan templomba járó típus. Honnan jött az ötlet, hogy mégis megpróbáld? Mit jelentett az, hogy "okés a dolog"? Segítettek, akik a templomban voltak, vagy magadtól jöttél rá valamire ott, ami segített?