"Járj magányosan, ne kövess el bűnt, kevés kívánsággal, mint elefánt az erdőben (Buddha)"
Hát, ez a Buddha gyerek sem sok ivarzó elefántbikát vagy borját védő nőstényt látott életében... :D
Ez amúgy szerintem félig igaz csak, félig nem. A Nirvána, a tökéletes boldogság eléréséhez a földi vágyaktól, céloktól, törekvésektől való teljes megszabadulást hirdetik a buddhisták. Amiben van is valami, hiszen akkor nem emészti, idegesíti az ember semmi miatt magát, ha nincs semmi prekoncepciód, kitűzött célod, akkor semmi sem hajszol, korlátol. Csak ezt az állapotot úgy hívják, hogy klinikai halál...
Más részről kicsit úgy érzem, hogy ez megint valójában vigasznyújtás azoknak, akiknek amúgy sem lehet túl sok mindenük, vagy nem értek el az életben valamit, amit szerettek volna... A másik dolog, hogy nyilván ha elzárkózol egy elefántcsonttoronyba, akkor kevesebb sérelem ér, de kevesebb lehetőséged van arra is, hogy boldog legyél.
Szerintem az ember úgy lehet boldog, ha tisztában van magával, a képességeivel, lehetőségeivel, vágyaival, céljaival (amik valóban az övéi, és nem mások által gerjesztett célok), és ezzel összhangban levő életet igyekszik élni. A "boldogság receptje" tehát mindenkinek más.
Hát, ez a Buddha gyerek sem sok ivarzó elefántbikát vagy borját védő nőstényt látott életében... :D
Ez amúgy szerintem félig igaz csak, félig nem. A Nirvána, a tökéletes boldogság eléréséhez a földi vágyaktól, céloktól, törekvésektől való teljes megszabadulást hirdetik a buddhisták. Amiben van is valami, hiszen akkor nem emészti, idegesíti az ember semmi miatt magát, ha nincs semmi prekoncepciód, kitűzött célod, akkor semmi sem hajszol, korlátol. Csak ezt az állapotot úgy hívják, hogy klinikai halál...
Más részről kicsit úgy érzem, hogy ez megint valójában vigasznyújtás azoknak, akiknek amúgy sem lehet túl sok mindenük, vagy nem értek el az életben valamit, amit szerettek volna... A másik dolog, hogy nyilván ha elzárkózol egy elefántcsonttoronyba, akkor kevesebb sérelem ér, de kevesebb lehetőséged van arra is, hogy boldog legyél.
Szerintem az ember úgy lehet boldog, ha tisztában van magával, a képességeivel, lehetőségeivel, vágyaival, céljaival (amik valóban az övéi, és nem mások által gerjesztett célok), és ezzel összhangban levő életet igyekszik élni. A "boldogság receptje" tehát mindenkinek más.