Ezekről írtam kifejtve. Bocs, de már nincs erőm még egyszer leírni mindent. :S
"Megint arra kellett rájönnöm, h nem netes fórumokon, trollokkal teletűzdelve nem lehet, nem érdemes ilyesmikről beszélni."
Hajlamos vagyok osztani a véleményedet. Ugyanakkor az is idegesítő, hogy miért mindig a normális embereknek kell visszavonulót fújniuk néhány balfasz miatt? Legyen övék minden fórum...? :S
Szerintem is az, hogy mennyire értelmes valaki, mennyire nyitott a másik véleményére sokkal jobban meghatározza, hogy mennyire lehet vele beszélgetni, mint az, hogy mennyire ért egyet. Én őszintén szólva jobban szeretek olyan emberekkel beszélgetni (akár vitázni is), akik nem értenek egyet velem, más szemléletet vallanak valamilyen témában, de ezt képesek intelligensen elmagyarázni, érvelni mellette, stb.
(Akivel egyetértek, azzal miről beszélgessek? "Így van? Így. Oké, ezt megbeszéltük." :D)
Az ateistaság mibenlétét is sokszor félremagyarázzák ám. Nem az a lényege, hogy kijelentjük, hogy nincs Isten, és punktum, inkább arról szól, hogy nem hisszük el automatikusan, hogy biztosan van. Az igazságot egyik oldal sem tudja (és mindenki pontosan ugyanannyira nem tudja), az a különbség, hogy más következtetések alapján más eshetőséget tartunk valószínűbbnek. Abban is megegyezhetünk azt hiszem, hogy az ateisták következtetései inkább a logikus érveken, a teistáké inkább a személyes intuíción alapulnak (előbbieknek ettől még nem lesz feltétlenül igazuk).
Más: Az ember értékessége, erkölcsössége, a többi emberhez való viszonyulása szerintem nem a vallásosságtól függ. Mindkét oldalon vannak ilyenek is, olyanok is, ráadásul megközelítően ugyanolyan arányban, mert a vallásosság elsősorban belső, az énre, a saját problémák megoldására irányuló elképzelés, nem azért lesz a legtöbb ember vallásos, hogy jobb lehessen a többiekhez... Ennek ellenére sok hívő szereti azt hangoztatni, hogy nem lehet rendes ember az, aki nem követi valamilyen "hivatalos", valláshoz kapcsolódó leiratát az erkölcsi tanoknak, illetve aki követi, az valószínűleg jobb ember is egyben (itt is megjelentek ilyen kommentek... - nem a tiédre célzok). Ezt meg én kérem ki magamnak. Normális ember anélkül is követi az emberi egymás mellett élés írott és íratlan szabályait, hogy ezek egy vallási vezető részéről a szájába lennének rágva, mert felfogja, hogy a saját érdekében is miért van szükség ezek betartására...
Maradjunk annyiban, hogy mindkét oldalon van jó pár hülye, akik miatt a másik oldal normális tagjaiban is felmegy a pumpa...
A hittanról: Erről már kifejtettem egy korábbi postnál a véleményemet: szerintem mindenkinek kéne tanítani, mert hozzátartozik a műveltséghez, és az európai történelmet, kultúrát, amiben élünk nem lehet megérteni nélküle. Ennek viszont szerintem a történelem, irodalom, művészettörténet órán lenne a helye, nem kötelezően követendő gondolkodásmódként bemutatva. Én 10 évig tanultam hittant, és nem bánom, pedig vér ateista vagyok, de amúgy érdekelnek a vallások. :)
"Megint arra kellett rájönnöm, h nem netes fórumokon, trollokkal teletűzdelve nem lehet, nem érdemes ilyesmikről beszélni."
Hajlamos vagyok osztani a véleményedet. Ugyanakkor az is idegesítő, hogy miért mindig a normális embereknek kell visszavonulót fújniuk néhány balfasz miatt? Legyen övék minden fórum...? :S
Szerintem is az, hogy mennyire értelmes valaki, mennyire nyitott a másik véleményére sokkal jobban meghatározza, hogy mennyire lehet vele beszélgetni, mint az, hogy mennyire ért egyet. Én őszintén szólva jobban szeretek olyan emberekkel beszélgetni (akár vitázni is), akik nem értenek egyet velem, más szemléletet vallanak valamilyen témában, de ezt képesek intelligensen elmagyarázni, érvelni mellette, stb.
(Akivel egyetértek, azzal miről beszélgessek? "Így van? Így. Oké, ezt megbeszéltük." :D)
Az ateistaság mibenlétét is sokszor félremagyarázzák ám. Nem az a lényege, hogy kijelentjük, hogy nincs Isten, és punktum, inkább arról szól, hogy nem hisszük el automatikusan, hogy biztosan van. Az igazságot egyik oldal sem tudja (és mindenki pontosan ugyanannyira nem tudja), az a különbség, hogy más következtetések alapján más eshetőséget tartunk valószínűbbnek. Abban is megegyezhetünk azt hiszem, hogy az ateisták következtetései inkább a logikus érveken, a teistáké inkább a személyes intuíción alapulnak (előbbieknek ettől még nem lesz feltétlenül igazuk).
Más: Az ember értékessége, erkölcsössége, a többi emberhez való viszonyulása szerintem nem a vallásosságtól függ. Mindkét oldalon vannak ilyenek is, olyanok is, ráadásul megközelítően ugyanolyan arányban, mert a vallásosság elsősorban belső, az énre, a saját problémák megoldására irányuló elképzelés, nem azért lesz a legtöbb ember vallásos, hogy jobb lehessen a többiekhez... Ennek ellenére sok hívő szereti azt hangoztatni, hogy nem lehet rendes ember az, aki nem követi valamilyen "hivatalos", valláshoz kapcsolódó leiratát az erkölcsi tanoknak, illetve aki követi, az valószínűleg jobb ember is egyben (itt is megjelentek ilyen kommentek... - nem a tiédre célzok). Ezt meg én kérem ki magamnak. Normális ember anélkül is követi az emberi egymás mellett élés írott és íratlan szabályait, hogy ezek egy vallási vezető részéről a szájába lennének rágva, mert felfogja, hogy a saját érdekében is miért van szükség ezek betartására...
Maradjunk annyiban, hogy mindkét oldalon van jó pár hülye, akik miatt a másik oldal normális tagjaiban is felmegy a pumpa...
A hittanról: Erről már kifejtettem egy korábbi postnál a véleményemet: szerintem mindenkinek kéne tanítani, mert hozzátartozik a műveltséghez, és az európai történelmet, kultúrát, amiben élünk nem lehet megérteni nélküle. Ennek viszont szerintem a történelem, irodalom, művészettörténet órán lenne a helye, nem kötelezően követendő gondolkodásmódként bemutatva. Én 10 évig tanultam hittant, és nem bánom, pedig vér ateista vagyok, de amúgy érdekelnek a vallások. :)
Jó éjt! :)