Igazából osztom Hajni véleményét, én sem hiszek az anyatej rákgyógyító hatásában. És ahhoz, hogy véleményt mondj ilyesmiről, nem feltétlenül kell mindenféle tesztet, kísérletet elvégezned, ha eleget tudsz a rákos daganatok, sejtek viselkedéséről. Például azt is elég biztosan meg tudom neked mondani, hogy a szódabikarbóna-evés vagy a narancsléivás sem gyógyítja a rákot...és ezt nem csak a "megérzéseim" miatt mondom, hanem mert erre semmilyen megbízható, egyértelmű, páciensek megfigyelésén alapuló evidencia nem utal, ami alapján érdemes lenne elkezdeni foglalkozni velük...megmondom őszintén, ennek fényében én sem költenék csillagászati összegeket ezek tesztelgetésére a laboromban...(mert a gyógyszertesztelés nem két filléres és három perces meló).
Rák és rák között eleve óriási különbségek vannak, a gyógyíthatóság és a gyógymód baromira függ az érintett szövettípustól, a daganat elhelyezkedésétől, a stádiumtól, az áttétek kialakulásának esélyétől, a páciens életkorától, egészségi állapotától, stb. A különböző rákos megbetegedéseket különböző környezeti és genetikai ágensek, faktorok idézik elő, ez megint csak befolyásolja a gyógyíthatóságot. Az gondolom, egyértelmű, hogy eleve a szájon át adagolt gyógyszerek másként befolyásolják mondjuk az emésztőrendszer epitheliumát érintő rákos elváltozásokat, mint azokat, amiket csak felszívódás után, a véráram útján "érnek el" (vagy úgy sem, mert mire odaérnek, teljesen átalakulnak, lebomlanak, felhígulnak stb...).
A laikusok mindig azt várják a rákkal kapcsolatban, hogy találjunk egy anyagot, amit ha beveszel, meggyógyulsz. Csak ez nem ilyen egyszerű.
A kutatás meg nem úgy működik, hogy össze-vissza kipróbálgatunk mindenféle anyagot, ami jó ötletnek tűnik, hanem célzottan egy adott feladatot ellátó molekulára koncentrálunk, amit gyakran mi tervezünk az előzetes biokémiai, fiziológiai, stb. ismereteink alapján. A komoly rákkutatás nem arról szól, hogy sétálgatunk a mezőn, felszedünk valami gazt (vagy gyűjtünk mindenféle humanoid mirigyváladékot...), aztán kivonunk belőle valamit, és tesztelgetjük, hogy na, vajon működik -e...(így ítéletnapig elszórakozhatnánk).
Milyen rendes leánygyermek... ;)
Rák és rák között eleve óriási különbségek vannak, a gyógyíthatóság és a gyógymód baromira függ az érintett szövettípustól, a daganat elhelyezkedésétől, a stádiumtól, az áttétek kialakulásának esélyétől, a páciens életkorától, egészségi állapotától, stb. A különböző rákos megbetegedéseket különböző környezeti és genetikai ágensek, faktorok idézik elő, ez megint csak befolyásolja a gyógyíthatóságot. Az gondolom, egyértelmű, hogy eleve a szájon át adagolt gyógyszerek másként befolyásolják mondjuk az emésztőrendszer epitheliumát érintő rákos elváltozásokat, mint azokat, amiket csak felszívódás után, a véráram útján "érnek el" (vagy úgy sem, mert mire odaérnek, teljesen átalakulnak, lebomlanak, felhígulnak stb...).
A laikusok mindig azt várják a rákkal kapcsolatban, hogy találjunk egy anyagot, amit ha beveszel, meggyógyulsz. Csak ez nem ilyen egyszerű.
A kutatás meg nem úgy működik, hogy össze-vissza kipróbálgatunk mindenféle anyagot, ami jó ötletnek tűnik, hanem célzottan egy adott feladatot ellátó molekulára koncentrálunk, amit gyakran mi tervezünk az előzetes biokémiai, fiziológiai, stb. ismereteink alapján. A komoly rákkutatás nem arról szól, hogy sétálgatunk a mezőn, felszedünk valami gazt (vagy gyűjtünk mindenféle humanoid mirigyváladékot...), aztán kivonunk belőle valamit, és tesztelgetjük, hogy na, vajon működik -e...(így ítéletnapig elszórakozhatnánk).