Hogyne befolyásolná például a táplálkozás betegségek KIALAKULÁSÁT (épp ezért a hangsúly mindig a megelőzésen kell, hogy legyen). Ha már beteg vagy, az azt mutatja, hogy valami elromlott / valamit rosszul csinálsz. Sajnos ha jól csinálsz mindent, akkor sem biztos, hogy egészséges maradsz. Betegre tudod enni magad, de egészségesre utána már nem biztos. Példa: ha valami oknál fogva azt gondolod, hogy az ebvészmag kiváló ropogtatnivaló, és sztrichninmérgezést kapsz, utána már ehetsz akármit, nem fogja csökkenteni a rosszullétedet. Visszacsinálni káros folyamatok hatását, rombolást ellensúlyozni, megszüntetni mindig nehezebb, mint előidézni...(drasztikus példával élve: ha levágod a kezed, azt sem tudod újranöveszteni...tudomásul kell venni, hogy a szervezet regenerációs képességei végesek - még külső, gyógyszeres, terápiás segítséggel megtámogatva IS).
"A kutatás művelésével kapcsolatban, ismered a sztorit, hogy Fleming miképp talált rá a penicillinre?"
Szerinted? :) Igen, sokszor a véletlen felfedezések is járhatnak nagy haszonnal, de nem mindent lehet véletlenül felfedezni. Annak az esélye, hogy véletlenül találok mondjuk egy kizárólag immunbiotechnológiai módszerrel előállítható, hatóanyag-célbajuttató molekulát, az alulról konvergál a nullához...ilyesmi ugyanis nem tenyészik véletlenül az asztalon felejtett táptalajon... :) Egyébként Flemming is szisztematikusan kutatott, gondosan megtervezett, de kissé hanyagul kezelt kísérleti anyagon talált véletlenül valami újat, amit viszont utána szintén szisztematikusan kellett elkezdeni vizsgálni, hogy meglegyen a használható hatóanyag, gyógymód belőle... Meg ha történetesen a takarítónő találja meg előbb, az egészet kidobja a picsába, mert nem tudja, mit kell nézni...(ehhez viszont megint csak szisztematikus kutatásból nyert tudás kell). Érted?
Hogy is világítsam meg: A kutatásban a véletlenek múzsája olyan mint a kukkolós peep-showban a táncoslány...nem smárol le közvetlenül, legfeljebb mutat valami villanásnyit, ami alapján elindulhatsz, de azt is saját magadnak kell kidolgoznod... :)
"A kutatás művelésével kapcsolatban, ismered a sztorit, hogy Fleming miképp talált rá a penicillinre?"
Szerinted? :) Igen, sokszor a véletlen felfedezések is járhatnak nagy haszonnal, de nem mindent lehet véletlenül felfedezni. Annak az esélye, hogy véletlenül találok mondjuk egy kizárólag immunbiotechnológiai módszerrel előállítható, hatóanyag-célbajuttató molekulát, az alulról konvergál a nullához...ilyesmi ugyanis nem tenyészik véletlenül az asztalon felejtett táptalajon... :) Egyébként Flemming is szisztematikusan kutatott, gondosan megtervezett, de kissé hanyagul kezelt kísérleti anyagon talált véletlenül valami újat, amit viszont utána szintén szisztematikusan kellett elkezdeni vizsgálni, hogy meglegyen a használható hatóanyag, gyógymód belőle... Meg ha történetesen a takarítónő találja meg előbb, az egészet kidobja a picsába, mert nem tudja, mit kell nézni...(ehhez viszont megint csak szisztematikus kutatásból nyert tudás kell). Érted?
Hogy is világítsam meg: A kutatásban a véletlenek múzsája olyan mint a kukkolós peep-showban a táncoslány...nem smárol le közvetlenül, legfeljebb mutat valami villanásnyit, ami alapján elindulhatsz, de azt is saját magadnak kell kidolgoznod... :)