szerintem ez a "magyar betegség" félre van már kicsit "magyarázva".
nem azért "szólom le" (habár ez így túlzás), mert magyar vagyok, hanem mert irritál (és inkább ez lehet a mgyar betegség igazából), hogy a szerintem rosszat dicsőítik.olyan ez, minthogy egy rossz szót nem szóltam anno a "szakemberre", hogy az milyen idiótán csempézett.. viszont ahogy valaki elkezdte mondani, hogy de szépen megcsinálta; előbújt belőlem belzebub, és jogos indulatom elfolytását félredobva felfortyanva közöltem, hogy az egy utolsó rohadt kontár buzeráns..
és, hogy nem alaptalanul mondtam mindezt: összesen négy mintás csempe lett volna felhelyezendő a konyhában, külön kikötve: egyenlő távolságban szimmetrikusan (fizető vendég rendel alapon - szerintem nem kértünk lehetetlent) - nem jött össze neki ez az eccerű feladat. járólapok dettó (ilyan hülyét még nem láttam).. azaz mit is beszélek.. a fürdőszobában a megrendelt járólapok helyett a kimaradt csempét rakta le az állatja.. van tovább is, inkább nem mondom. de én erről egy szót nem szóltam, örültem, hogy van konyha, van fürdőszoba. egészen addig amíg el nem kezdte valaki dicsérni ezt a mekk eleket..
kicsinység az egész, mondom én sem foglalkoztam vele. szarul csinálta meg, annyi baj legyen, majd egyszer saját kezűleg verem le a csempét, vagy a kezét. no problemo. de a nyugalom tengerét felkorbácsolta egy alaptalan dícséret és így a mélyben megbúvó vulkán kitört..
tehát nincs semmi bajom a srác képeivel sem, mint képszerkesztési mutatvánnyal (egyébként izé nélkül nem is tudnék róla), dehogy fotó és művészet lenne. na azt nem! ;-p ez már más!
egyébként össze lehet hasonlítani. fejben vonod az RGB-ből az R-t és kapsz egy átlagos képet egy (magyar)tenger /azaz tó/ partjáról. még csak nem is egy különösen szép naplementével vagy valami hasonlóval. és ezen nem javított ez a túlvörösbe túlárnyalás..
(Liszt egyébként magyarnak vallotta magát. erről a magyar volt-e vagy sem mizériáról egyszer Bartók is kifejtette a véleményét hasonlóképpen. ha annak vallotta magát akkor az volt. ezen kívül az érzéseit annyi idő múltán is nem véletlenül magyar zongoraművészek értik meg igazán.)
Johnny Myreng Henriksen, egy mondhatni kezdő fotós képei (2009-ben kezdett fotózni)
nem azért "szólom le" (habár ez így túlzás), mert magyar vagyok, hanem mert irritál (és inkább ez lehet a mgyar betegség igazából), hogy a szerintem rosszat dicsőítik.olyan ez, minthogy egy rossz szót nem szóltam anno a "szakemberre", hogy az milyen idiótán csempézett.. viszont ahogy valaki elkezdte mondani, hogy de szépen megcsinálta; előbújt belőlem belzebub, és jogos indulatom elfolytását félredobva felfortyanva közöltem, hogy az egy utolsó rohadt kontár buzeráns..
és, hogy nem alaptalanul mondtam mindezt: összesen négy mintás csempe lett volna felhelyezendő a konyhában, külön kikötve: egyenlő távolságban szimmetrikusan (fizető vendég rendel alapon - szerintem nem kértünk lehetetlent) - nem jött össze neki ez az eccerű feladat. járólapok dettó (ilyan hülyét még nem láttam).. azaz mit is beszélek.. a fürdőszobában a megrendelt járólapok helyett a kimaradt csempét rakta le az állatja.. van tovább is, inkább nem mondom. de én erről egy szót nem szóltam, örültem, hogy van konyha, van fürdőszoba. egészen addig amíg el nem kezdte valaki dicsérni ezt a mekk eleket..
kicsinység az egész, mondom én sem foglalkoztam vele. szarul csinálta meg, annyi baj legyen, majd egyszer saját kezűleg verem le a csempét, vagy a kezét. no problemo. de a nyugalom tengerét felkorbácsolta egy alaptalan dícséret és így a mélyben megbúvó vulkán kitört..
tehát nincs semmi bajom a srác képeivel sem, mint képszerkesztési mutatvánnyal (egyébként izé nélkül nem is tudnék róla), dehogy fotó és művészet lenne. na azt nem! ;-p ez már más!
egyébként össze lehet hasonlítani. fejben vonod az RGB-ből az R-t és kapsz egy átlagos képet egy (magyar)tenger /azaz tó/ partjáról. még csak nem is egy különösen szép naplementével vagy valami hasonlóval. és ezen nem javított ez a túlvörösbe túlárnyalás..
(Liszt egyébként magyarnak vallotta magát. erről a magyar volt-e vagy sem mizériáról egyszer Bartók is kifejtette a véleményét hasonlóképpen. ha annak vallotta magát akkor az volt. ezen kívül az érzéseit annyi idő múltán is nem véletlenül magyar zongoraművészek értik meg igazán.)