Direkte írtam ezt külön. A konformitás kérdése... Életemben eddig melegségem miatt 3 említésre méltó atrocitás ért, mind különböző módon nagyban elmozdította életemet. Ami a "biológiai életképességre" hatot a legjobban: Fiatal 20 év előtti korszakomban "friss párommal" kézen fogva ültünk egy Pécs Kertvárosi kis parkocska (még nem is játszótér) padján és beszélgetésen kívül semmit nem csináltunk, mire "páromat" egy, a mi ottani létünktől komfortérzetétől, vagy nem tudom mitől megfosztott honpolgár kezében féltégla méretű utcakővel sikeresen eltalálta. Szerencsére pár öltéssel megúszta. Bár, ez a szerencsén múlt és nem a szegény honpolgár figyelmességén, hogy ennyi helyett esetleg nem fontosabb eret, vagy halántékot sikerült eltalálnia, ami akár életbe is kerülhetett volna... Érdekesen gyűlöletes volt a pereskedés is, amibe a jogba vetett bizodalmam által szerencsétlen "páromat" belerángattuk, de ez megint más... Szóval ennek az akar lenni a lényege, hogy nem hiszem, hogy annyira önzők, deviánsak, bűnösek, erkölcstelenek, elfajzottak, betegek, génhibásak, vagy bárminek ítél minket bárki, lettünk volna, hogy a ti, mint többségi társadalom konformitását annyira sértettük volna, hogy szerencsétlen ezt érdemelje. És ha netalán te, vagy más ezt a ránk "kirótt büntetést" nem találjátok megfelelőnek, pontosabban súlyosnak találja(mert olyan is van, aki kevésnek), nos ezért készülnek az ilyen és hasonló kisfilmek, hogy akik bár nem támogatták, sőt elítélték az ilyenfajta atrocitást és agressziót, azok megtűrő/beleegyező hallgatásuk helyett, a homofóbok ellen végre szót emeljenek a meleg kisebbség-ért/mellett. És ezzel az utóbbi mondattal sikerült végre újra a poszt témájához visszatalálnom.