5 hazugság a rákról, amit szeretnének, hogy elhiggy. Pl.:
"Az onkológusok 90 százaléka visszautasítaná a kemoterápiás kezelést, ha nekik maguknak lenne rákjuk."
Sokan - tévesen - tényleg azt hiszik, hogy sokkal rövidebb volt az átlagos élettartam, de ez nem teljesen igaz.
Paul Clayton és Judith Row rekonstruálta a "sötét viktoriánus kort" (tanulmányuk a neves Journal of the Royal Society of Medicine-ben jelent meg), amikor a munkásság lyukakban élt, napi 16 órákat dolgozott, pusztítottak a betegségek, az alkohol, a fertő. Legalábbis mi ezt gondoljuk a korról. A valóság az, hogy a csecsemő- és gyermekhalandóság tényleg nagy volt, hiszen nem voltak még antibiotikumok. Ám a fiatalkort megért nők átlagosan 73 évig, a férfiak pedig 75 évig éltek! A milliónyi gyógyszer, a szervátültetés, a fantasztikus sebészeti technika, a műszív, a lélegeztetőgép, és még sorolhatnám az orvostudomány vívmányait, nos, mindezekkel együtt ma a nők várható átlagos élettartama 73 év, a férfiaké 69!
Vicces (?), hogy 1850-ben, mikor az orvoslás még baktériumokról sem tudott (emlékezzünk csak Semmelweis küzdelmeire a kézmosásért) napi 16 óra kemény fizikai munkával tovább éltek, mint ma.
Amit a betegségekről írsz, az nagyjából tényleg úgy van. A cukorbetegség olyan ritka volt, mint ma egy egzotikus kór. Szívinfarktus gyakorlatilag nem volt, 1871-ben írták le az első esetet. 1920-ig az orvosok számára olyan ritkaságnak számított, hogy nem ismerték fel. A tüdőrák fehér holló volt, amikor egy eset boncolásra került, csodájára jártak az orvosok, mondván többet ilyet nem látnak. Más típusú rák is csak elvétve fordult elő, ha valaki mégis rákos lett, minden kezelés nélkül is 10-15 évig elélt vele.
Paul Clayton és Judith Row rekonstruálta a "sötét viktoriánus kort" (tanulmányuk a neves Journal of the Royal Society of Medicine-ben jelent meg), amikor a munkásság lyukakban élt, napi 16 órákat dolgozott, pusztítottak a betegségek, az alkohol, a fertő. Legalábbis mi ezt gondoljuk a korról. A valóság az, hogy a csecsemő- és gyermekhalandóság tényleg nagy volt, hiszen nem voltak még antibiotikumok. Ám a fiatalkort megért nők átlagosan 73 évig, a férfiak pedig 75 évig éltek! A milliónyi gyógyszer, a szervátültetés, a fantasztikus sebészeti technika, a műszív, a lélegeztetőgép, és még sorolhatnám az orvostudomány vívmányait, nos, mindezekkel együtt ma a nők várható átlagos élettartama 73 év, a férfiaké 69!
Vicces (?), hogy 1850-ben, mikor az orvoslás még baktériumokról sem tudott (emlékezzünk csak Semmelweis küzdelmeire a kézmosásért) napi 16 óra kemény fizikai munkával tovább éltek, mint ma.
Amit a betegségekről írsz, az nagyjából tényleg úgy van. A cukorbetegség olyan ritka volt, mint ma egy egzotikus kór. Szívinfarktus gyakorlatilag nem volt, 1871-ben írták le az első esetet. 1920-ig az orvosok számára olyan ritkaságnak számított, hogy nem ismerték fel. A tüdőrák fehér holló volt, amikor egy eset boncolásra került, csodájára jártak az orvosok, mondván többet ilyet nem látnak. Más típusú rák is csak elvétve fordult elő, ha valaki mégis rákos lett, minden kezelés nélkül is 10-15 évig elélt vele.