A kutya neveltsége semmit nem jelent a családra nézve... Nagyapámék szomszédja úgy megnevelte a kutyáját, hogy az azt csinálta, amit mondott. Ha fekszik, fekszik, ha öl öl (egyébként egy tök szelíd kutya volt), ha nem engedett vezényszóval enni, a kutya addig ült a tál mellett és várt, amíg engedélyt nem kapott stb. Ennek ellenére a hapi ivott, mint gödény és ököllel, szíjjal szétverte az asszonyt meg a gyereket is, kivéve a kutyát... Pedig jól nevelt kutyája volt...
És az meg az én idegenkedésem, hogy egy ilyen kis gyereket nem bíznék egy ösztönlényre, és főleg nem étel mellett... Nekem felelőtlenség... Lehet ez félelem, vagy pesszimizmus tőlem, de inkább szoktassam a gyereket a kutyához akár éven, éveken át túlzott félelemből, mint engedjem oda és pont akkor gondoljon a kutya egyet és harapjon csak egyetlen egyet...
És az meg az én idegenkedésem, hogy egy ilyen kis gyereket nem bíznék egy ösztönlényre, és főleg nem étel mellett... Nekem felelőtlenség... Lehet ez félelem, vagy pesszimizmus tőlem, de inkább szoktassam a gyereket a kutyához akár éven, éveken át túlzott félelemből, mint engedjem oda és pont akkor gondoljon a kutya egyet és harapjon csak egyetlen egyet...