Olyan családban nőttem fel, ahol mindig volt kutya és szerintem mindig is lesz. Keverékek votlak eleinte aztán volt pár kaukázusink is. Most 1 jugoszláv-német juhász+ki tudja mi keverék van. Gyerekkorom óta azt csinálok a kutyáinkkal, amit akarok, akárhogy nyúzhattam, szekálhattam őket, semmi támadó reakció nem volt bennük. Ha "nem akartak" velem játszani, akkor elmentek a házukba vagy valahová olyan helyre, ami az övék volt ezzel jelezvén nekem,h most pihenni szeretnének. Ezek mellett tudni kell,h idegen ember engedély nélkül se ki, se be. Nem harapott, csak sarokba szorította a betolakodókatt vagy már be se engedte. Voltak macskáink is. Úgy alakult,h a télen kölykezett a macska és be lett hozva a melegre. Volt 1 ládájuk, abban voltak elszállásolva. Anya macska éppen etet, amikor a kutya valahogy betalált. Tudni kell,h saját macskákat szomszédokét ami arra járt megölte. Be a dobozhoz,anya macska nyávog, kutyánk megszagolta, megnyalta és kiment. Azt hittem ott helyben lehidalok. Kutya és kisgyerek viszonyra visszatérve.
Normál esetben a kutya a családot a falkának tekinti, ahol nem ő a falkavezér,ha igen, akkor gondok voltak/vannak a neveléssel. Falkában van 1 hierarchia, amit ő is követ, ezt a hierarchiát a család szablya meg, amivel ő nem fog ellenkezni. Tudni fogja hol a helye, mi a dolga. Új jövevény esetén:legyen az gyerek vagy felnőtt(bnő/barát), a kutya a mi viselkedésünkből fogja lemérni,h "hová tartozik". Konkrét eset: tesóm menyasszonya kicsit tartott a kutyánktól, mivel nem kicsi, jelenleg kb kenyérre tudja kenni. Vagy ismerősök gyerekei: nyúzhatják, lovagolnak rajta, játszanak vele, de semmi negatív reakció.
Etetéssel kapcsolatban: alap dolog:adni akarok vmit leül. Kajáját bármikor elvehetném tőle, ha akarnám. Ide is 1 eset:oldalas csont megszorult a kutyánk felső pofájában, nem tudott enni, inni rendesen. Apu belenyúlt és fogoval törte el a csontot, aztán volt 1 amit kézzel is ki tudott venni. Az egész keze bent volt a kutya szájában, aki visít a fájdálomtól, de apu fogat nem érzett a kezén. A sikeres "műtét" után, ami öröm és boldogság árad a kutyából apu felé az leírhatatlan. Fájt neki a dolog, de tudta,h segítünk rajta.
Nem akartam sokat írni, de csak sikerült. A lényeg az,h igen a kutya ösztönlény, de okos állatok, akiket megfelelő oktatással neveléssel elég sokmindenre meg lehet tanítani,például,h ne az ösztönei szerint cselekedjen bizonyos dolgokat illetően.
Olyan családban nőttem fel, ahol mindig volt kutya és szerintem mindig is lesz. Keverékek votlak eleinte aztán volt pár kaukázusink is. Most 1 jugoszláv-német juhász+ki tudja mi keverék van. Gyerekkorom óta azt csinálok a kutyáinkkal, amit akarok, akárhogy nyúzhattam, szekálhattam őket, semmi támadó reakció nem volt bennük. Ha "nem akartak" velem játszani, akkor elmentek a házukba vagy valahová olyan helyre, ami az övék volt ezzel jelezvén nekem,h most pihenni szeretnének. Ezek mellett tudni kell,h idegen ember engedély nélkül se ki, se be. Nem harapott, csak sarokba szorította a betolakodókatt vagy már be se engedte. Voltak macskáink is. Úgy alakult,h a télen kölykezett a macska és be lett hozva a melegre. Volt 1 ládájuk, abban voltak elszállásolva. Anya macska éppen etet, amikor a kutya valahogy betalált. Tudni kell,h saját macskákat szomszédokét ami arra járt megölte. Be a dobozhoz,anya macska nyávog, kutyánk megszagolta, megnyalta és kiment. Azt hittem ott helyben lehidalok. Kutya és kisgyerek viszonyra visszatérve.
Normál esetben a kutya a családot a falkának tekinti, ahol nem ő a falkavezér,ha igen, akkor gondok voltak/vannak a neveléssel. Falkában van 1 hierarchia, amit ő is követ, ezt a hierarchiát a család szablya meg, amivel ő nem fog ellenkezni. Tudni fogja hol a helye, mi a dolga. Új jövevény esetén:legyen az gyerek vagy felnőtt(bnő/barát), a kutya a mi viselkedésünkből fogja lemérni,h "hová tartozik". Konkrét eset: tesóm menyasszonya kicsit tartott a kutyánktól, mivel nem kicsi, jelenleg kb kenyérre tudja kenni. Vagy ismerősök gyerekei: nyúzhatják, lovagolnak rajta, játszanak vele, de semmi negatív reakció.
Etetéssel kapcsolatban: alap dolog:adni akarok vmit leül. Kajáját bármikor elvehetném tőle, ha akarnám. Ide is 1 eset:oldalas csont megszorult a kutyánk felső pofájában, nem tudott enni, inni rendesen. Apu belenyúlt és fogoval törte el a csontot, aztán volt 1 amit kézzel is ki tudott venni. Az egész keze bent volt a kutya szájában, aki visít a fájdálomtól, de apu fogat nem érzett a kezén. A sikeres "műtét" után, ami öröm és boldogság árad a kutyából apu felé az leírhatatlan. Fájt neki a dolog, de tudta,h segítünk rajta.
Nem akartam sokat írni, de csak sikerült. A lényeg az,h igen a kutya ösztönlény, de okos állatok, akiket megfelelő oktatással neveléssel elég sokmindenre meg lehet tanítani,például,h ne az ösztönei szerint cselekedjen bizonyos dolgokat illetően.