A biológiai és társadalmi evolúciót azért nem lehet párhuzamba állítani, mert míg a biológiai fejlődés sikerességének egyedüli mérőfoka a fennmaradás lehet, addig a társadalmi fejlődés esetében éppen a fennmaradásra fordított idő és erőforrások részarányának csökkentése lenne a cél az egyéb aspektusok, például az életminőség javára. A kereszténység szembemegy a társadalmi fejlődéssel, mivel a túlvilági jólét ígéretével vagy éppen az isteni harag fenyegetésével próbál konzerválni egy fennálló rendet a hívők alkotta közösség körében. Így jön létre a doktrína. Az általad emlegetett (doktrínán belüli) szelekció nem a társadalmi fejlődést teszi lehetővé és/vagy szolgálja, hanem csupán saját fennmaradása érdekében alkalmazkodik az olyan változásokhoz, amelyeknek különböző okoknál fogva nem tudta elejét venni. Röviden: a még élő vallások a mindenkori társadalmi fejlődés szempontjából nettó semlegessé válnak egy bizonyos ponton túl (hobbivá, szubkultúrák sokaságává korcsosulnak, lásd fejlett nyugati társadalmak), de ha feleslegesnek bizonyulnak, netán a fejlődés útjába állnak, akkor viszont szép lassan a feledés homályába vesznek, éppúgy mint minden egyéb hiedelem.