"Viszont az sem jó, ami most van, hogy mindenki annyira lehet erkölcstelen és tartás nélküli, amennyire mostanság - aztán lehet, hogy csak annak tűnik, de szerintem régen ( úgy egy 100 évvel ezelőtt) nem voltak olyan szinten leamortizálva erkölcsi értelemben az emberek, mint ma."
Már megint a vallás feltételévé az erkölcsöt. De ezen felül baromi kíváncsi lennék, hogy milyen romantikusan pátoszos kép él benned azokról az időkről, amikor még a vallás az egész közösség életére óhatatlanul kifejtette a hatását. Egyrészt azért, mert nagyon sok olyan vallásos norma létezett és létezik a mai napig, amelyek más normarendszerek számára elfogadhatatlanok, ergo az ebben az értelemben vett erkölcs és erkölcsösség relatív, másrészt egy adott normarendszeren belül is mindig volt helye a normával szembemenő "erkölcstelenségnek". 100 évvel ezelőtt sem volt ez másképp, 1000 évvel ezelőtt sem, s azelőtt sem. 100 éve baszki teljesen rendben volt a dolgozók, köztük gyerekek halálra dolgoztatása, a nőket és bizonyos etnikumokat nem tartottak a fehér férfiemberrel egyenrangúnak, a nepotizmus olyannyira elterjedt gyakorlat volt, hogy kísérletet sem lehetett tenni annak megakadályozásra, ehelyett mindenki alkalmazkodni próbált hozzá. Gyakorlatilag 100 éve teremtődött meg az a gazdasági berendezkedés, amit inkább lehetne a vadkapitalizmus jelzővel titulálni, szemben például a mai állapotokkal (mínusz Ázsia).
Jómagam is hallgattam, hallgatok filozófiát, ha pedig azt feltételezed, s jelentem: a transzcendentálfilozófia a neokantiánusoknál megállt, s azóta meg is bukott - ha ezzel sem vagy tisztában, akkor talán még nem tartotok ott az anyaggal. Mint mondtam: tanulj tinó.
Már megint a vallás feltételévé az erkölcsöt. De ezen felül baromi kíváncsi lennék, hogy milyen romantikusan pátoszos kép él benned azokról az időkről, amikor még a vallás az egész közösség életére óhatatlanul kifejtette a hatását. Egyrészt azért, mert nagyon sok olyan vallásos norma létezett és létezik a mai napig, amelyek más normarendszerek számára elfogadhatatlanok, ergo az ebben az értelemben vett erkölcs és erkölcsösség relatív, másrészt egy adott normarendszeren belül is mindig volt helye a normával szembemenő "erkölcstelenségnek". 100 évvel ezelőtt sem volt ez másképp, 1000 évvel ezelőtt sem, s azelőtt sem. 100 éve baszki teljesen rendben volt a dolgozók, köztük gyerekek halálra dolgoztatása, a nőket és bizonyos etnikumokat nem tartottak a fehér férfiemberrel egyenrangúnak, a nepotizmus olyannyira elterjedt gyakorlat volt, hogy kísérletet sem lehetett tenni annak megakadályozásra, ehelyett mindenki alkalmazkodni próbált hozzá. Gyakorlatilag 100 éve teremtődött meg az a gazdasági berendezkedés, amit inkább lehetne a vadkapitalizmus jelzővel titulálni, szemben például a mai állapotokkal (mínusz Ázsia).
Jómagam is hallgattam, hallgatok filozófiát, ha pedig azt feltételezed, s jelentem: a transzcendentálfilozófia a neokantiánusoknál megállt, s azóta meg is bukott - ha ezzel sem vagy tisztában, akkor talán még nem tartotok ott az anyaggal. Mint mondtam: tanulj tinó.
"A kérdés akkor az: mit lehet tenni?"
Mármint milyen értelemben?