Szegény bácsi, én együtt érzek vele. Általános elsős voltam, mikor vmiért Bp-re mentünk kirándulni és metróval akartak utazni. Ott volt életem első mozgólépcsős élménye, ami már alapban megviselt, aztán be kellett szállni azzal a sok idegen emberrel a büdös metróba, ahol meleg volt meg sötét, aztán egy hang elkezdett üvölteni, hogy az ajtók záródnak, utána villogtak a fények, hangos zörgés, zakatolás, állítólag végigbömböltem az egészet... Szerencse, hogy szülőkkel mentünk, mert ha anyum nincs ott, azt mondják, fel már nem tudtak volna vinni, mert ahogy a mozgólépcsőt megláttam, már attól is mentem anyukám háta mögé... Én megértem a bácsit. :D