A 80vanas évek elején Temesváron (Románia) megjelentek afrikai gyerekek egyetemen "tanulni, tanulni, tanulni". Eleinte terepszínü katona ruhában jártak, fél percenként szemrevételezték a karórát:
"- Dzsoni, most két óra, éés... negyven perc. Van." (kis idő múlva) "- Dzsoni, most két óra, éés... negyvenöt perc. Van."
(Tetszett nekik a kütyü és hogy mutat is valamit). Az is talán, hogy őket is körbecsodálták...
Dzsoni, nem csak a "kütyün" csodálkozott, mást dolga is akadt neki. Húzogatta a láncot; folyt is meg nem is. Nem tudom, hogy kezdetben akart-e kezet mosni, de veszettül csavargatta a csapokat egy kagyló fölött:
- Meleg... Hideg... megint meleg... most se nem meleg se nem hideg... most meg nem folyik... milyen érdekes!
"- Dzsoni, most két óra, éés... negyven perc. Van." (kis idő múlva) "- Dzsoni, most két óra, éés... negyvenöt perc. Van."
(Tetszett nekik a kütyü és hogy mutat is valamit). Az is talán, hogy őket is körbecsodálták...
Dzsoni, nem csak a "kütyün" csodálkozott, mást dolga is akadt neki. Húzogatta a láncot; folyt is meg nem is. Nem tudom, hogy kezdetben akart-e kezet mosni, de veszettül csavargatta a csapokat egy kagyló fölött:
- Meleg... Hideg... megint meleg... most se nem meleg se nem hideg... most meg nem folyik... milyen érdekes!