Nem vagyok annyira kétpólusú gondolkodó, mint te. Nem csak két véglet létezik (rend, anarchia). Pont azon az állásponton vagyok, hogy egyéni problémákra, élethelyzetekben megmutatkozó nehézségekre nem nyújthat egységes megoldást/kezelést egy olyan drasztikus módszer, mint a nevelő célzatú, vagy bármely indoklású testi fenyítés, erőszak. Aki mégis így jár el, az nem megoldani akarja a problémát, hanem egyszerűen elhárítja. Már maga a pofon mozdulata is beszédes, nem közelebb hozza a gyereket, hanem eltaszítja magunktól.