"A szél suttogva fésüli a fűszálakat, a mezei pockok közül egy sem neszel
38 perce már, hogy itt mesélek,
Jézus, bassza meg, aludj már el!
A kölykök és az oroszlánok már horkolnak,
álmukban képesek egymásba gabalyodni,
hogy lehet, hogy minden szar megy neked,
de nem vagy képes a faszba elaludni?"
Új altatóversek stresszes szülőknek.
2. Attól, hogy óvod a gyereket a káromkodástól, még nem fogod megváltani. Ha otthon nem hall trágár szavakat, akkor majd fog az óvodában és az iskolában.
Mikor gyerek voltam, sokszor volt úgy, hogy felnőttek beszélgettek körülöttem, és kicsusszant belőlük egy-két trágár szó, ami engem igazán hidegen tudott hagyni, mert ismertem azokat a szavakat meg funkciójukat. Az viszont nagyon-nagyon zavart, amikor ugyanezek a felnőttek a trágár szavak után magukat(vagy egymást) dorgálták finoman szóban, hogy hát a gyerek előtt így meg úgy nem kéne. Mert ezzel engem a valóságnál hülyébbnek, befolyásolhatóbbnak, tájékozatlanabbnak, gyerekesebbnek kezeltek. Ez pedig engem nagyon-nagyon zavart, olyannyira, hogy szerintem egyéb tényezők megléte esetén akár tartós szorongást, személyiségzavart is okozhatott volna.
Amikor túlságosan a gyereket védik mindenféle "káros" behatástól jellemzően túlbuzgó anyukák, és ez eléri azt a szintet, amikor már a gyerekben tudatosul, hogy van ott valami, ami nagyon is létezik, nagyon is része az életnek, de a felnőttek lebecsülik őt, az adott dologból pedig tabut csinálnak, akkor az már eléggé károsan fog hatni a gyerekre. A gyerekben pedig elég hamar tudatosulni fog bármi ilyen, hiszen életének ebben a szakaszában pont azon dolgozik az agya gőzerővel, hogy a körülötte lévő dolgokban összefüggést találjon. És fog is.