Nekem az a benyomásom, hogy elköteleződés nélkül egy kapcsolat sosem juthat el egy bizonyos szint fölé. Lehetnek szép, sőt, akár meghitt pillanatok is, lehet szuper a szex, hiányozhat a másik, kialakulhat érzelmi kötődés is, de ez a dolog mégsem lesz soha teljes értékű. És sajnos úgy érzem, hogy aki világ életében csak ebben élt, az lehet, hogy nincs is tisztában azzal, hogy mi az, amiről lemarad. (Igen, én se vagyok tisztában vele, hogy mit veszítek azzal, hogy a világ összes nőjéről végérvényesen lemondtam egyetlen egyért. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érdekel, ugyanakkor látatlanban is ki merem jelenteni, hogy megérte, és a döntésem végleges.)
Sok mindenre igaz a mondás, hogy a kevesebb néha több. Szerintem a párkapcsolat az egyik ilyen.
A dolog pszichológiai hátterének kifejtésére nem vállalkozom, mert ez nem egy olyan téma, amit egy néhány mondatos kommentben megnyugtatóan tisztázni lehetne. De jó szívvel ajánlanám bárkinek az alábbi előadásokat:
Sok mindenre igaz a mondás, hogy a kevesebb néha több. Szerintem a párkapcsolat az egyik ilyen.
A dolog pszichológiai hátterének kifejtésére nem vállalkozom, mert ez nem egy olyan téma, amit egy néhány mondatos kommentben megnyugtatóan tisztázni lehetne. De jó szívvel ajánlanám bárkinek az alábbi előadásokat:
http://www.palferi.hu/2006-2007