Elküldik Kecelről a nem katolikus gyerekeket"Buszokkal viszik más városokba, akik nem akarnak hittanra és misére járni. A katolikusok átvették a város egyetlen iskoláját, a misét megtagadó tanároknak felmondanak. Írásban kell indokolni, hogy mi a baj a katolikus oktatással. A katolikus igazgató az új ötvenes éveket látja eljönni, katolikus kivitelben. Aláírásgyűjtés indult a lelkiismereti szabadságért, de kicsi az esély a győzelemre."
Úttörő voltam, most katolikus leszek
Kettészakította Zsombót az egyházasított iskola
Halál nélkül nem lehet élet, bánat nélkül öröm, vagy jóság, gonoszság nélkül. Ezek a dolgok egyensúlyban léteznek egymással. Nem véletlenül lehet az embernek szabad akarata, mindenki a maga módján keresi meg Istent, te azt állítod hogy megtaláltad, ha így van örülj neki. De ugyanakkor el kell fogadnod azt is hogy nem mindenki úgy gondolkozik mint te. Én például sosem értettem azokat a "hittestvéreket" akik epekedve sóvárognak a természetfeletti csodák és jelenések iránt, várva az ítélet napját és miegymást, miközben nem veszik észre az élet valódi csodáit. Én megtanultam értékelni a csodát a természet hétköznapi dolgaiban, ugyanis sokakkal ellentétben szerintem Isten nem a természet felett vagy azon túl uralkodik, hanem a kettő egy és ugyanaz. Véleményem szerint Isten nem más mint az összetartó erő a látszólagos káoszban. Amikor ezen "lázadó" véleményemet elmondtam néhány kedves egykori hittestvérnek ők ezt az állítást képtelenek voltak elfogadni és még kacagtak is rajta, mert nem ehhez voltak "hozzászokva." Én ennek ellenére tiszteletben tartom mások hitét és véleményét, mert szerintem mindenkinek magának kell megtalálnia a "választ" és ez így helyes.