Best of Izé

Ne essünk túlzásokba. Az afrikaiak legfeljebb csak szeretnének dolgokat, de soha nem dolgoztak meg érte.
Ötezer éve ugyanolyan gnúszarból készült viskókban éldegélnek, érdekes módon nem alakult ki sehol Afrikában említésre méltó, nagy eredményeket fölmutató kultúra.
(Belső Afrikára és kimondottan a feketékre gondolok, az afrikai és közel-keleti partvidék teljesen más.)
A másik dolog pedig az, hogy hajlamosak az emberek túlértékelni a gyarmatokat.
Persze, a legelején még a minél nagyobb haszon megszerzéséért ment a verseny, mi lett az eredménye?
Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Brazília, Argentína. Ők voltak az első gyarmatok, amiket ténylegesen a nyersanyagok miatt szereztek.
Aztán később már inkább afféle presztízskérdéssé vált a gyarmatszerzés, vagy tényleges stratégiai előnnyel bírtak a gyarmatok, vagy csak azért foglalta el egyik nagyhatalom, hogy egyik másik ne foglalhassa el (ilyen volt nagyrészt Afrika és a Távol-Kelet néhány helyszíne). Ezekben az esetekben a gyarmatosítók csak ráfizettek a dologra, semmilyen hasznot nem hozott nekik. Persze minden gyarmaton volt egy-két olyan ember vagy cég, akinek megérte, de a többségnek, így magának az államnak is legtöbbször csak plusz kiadás volt.
Meghódítani egy területet még viszonylag könnyű, de ne felejtsük el, hogy oda komolyabb hadsereget kell vezényelni, ami a zavargásokat féken tartja, megvédi a munkásokat és az üzletembereket akik azért jönnek, hogy komoly infrastruktúrát építsenek ki stb stb. és ez hatalmas hiányt idéz elő a nemzetgazdaságban!
Franciaországban pl. 1900-ban törvényt hoztak arról, hogy a gyarmatoknak önellátóknak kell lenniük, annyira nem volt pénzük fedezni a kiadásokat. Pedig ugye elméletileg ha kizsákmányolnak egy területet akkor annak kéne hoznia annyi hasznot, hogy abból fejleszthessék a helyi infrastruktúrát, hogy még hatékonyabban tudják a jövőben kizsákmányolni az adott területet, nem?
Az viszont biztos, hogy a gyarmatok voltak a legfontosabb kereskedelmi partnerek az anyaország számára.
Néhány adat a Francia gyarmatbirodalomról:
1930-ban a gyarmatokra exportálták a francia anyaországban termelt pamutszövet 50%-át, a cement 60%-át, a gépek, szerszámok és autók egyharmadát. Ugyanakkor a Franciaország által importált bor 80%-a, az olívaolaj 65%-a, a kakaó 56%-a és a gabonafélék 40%-a a gyarmatokról származtak. Ezekért pedig nyilván fizettek, ha mással nem is, legalább exporttal, ezt nem nevezném olyan borzalmas kizsákmányolásnak.
Azt fontos még megemlíteni, hogy a saját gyarmatokról importált kaucsukot, rizst, földimogyorót, kakaót, kávét, stb. más országokból sok esetben jelentősen olcsóbban tudták volna beszerezni, mégsem tették ezt a nagyhatalmak.
A gyarmatok által kínált biztos piac pedig nagy hátrányt jelentett az anyaország piacának is, mivel így nem kellett törekedni a minőségre, úgyhogy elkezdtek szart gyártani, nem csak a gyarmatok számára, saját maguknak is!
Ismét Franciaország:
A második világháború után az algériai borkivitel 50%-a Franciaországba irányult, azt a bort ráadásul a franciák a világpiaci árnál 25%-al DRÁGÁBBAN vették meg (pedig nem is volt rá szükségük mert Fro.-ban is volt elég bor).
Persze, az afrikai gyarmatokon nyilván a kőolajat keresték. Franciaország is importált kőolajat Algériából.
Persze a Közel-Keletről sokkal jobb minőségű olajat tudott volna beszerezni (igaz nem a saját gyarmataitól) ráadásul az Algériától vásárolt olaj árának egytizedéért!
A gyarmatok vesztét az okozta, hogy nem voltak képesek iparosítani, mivel sokkal olcsóbb volt nekik az ipari termékeket az anyaországból megrendelni, mint helyben fölépíteni az infrastruktúrát és legyártani a dolgokat.
Ennyit arról, hogy a nagyhatalmak meggazdagodtak Afrikából és ők tartották a fekákat nyomorban.