"Ha az állam milliókkal támogat egy képzést öt év alatt, úgy hiszem, a társadalom joggal várja el, hogy a fiatalok valamit visszaadjanak annak a közösségnek, mely hozzájárult a taníttatásukhoz".Hát... bennem is hirtelen felébredt a késztetés, hogy adjak neki valamit...
Egy másik cikk: Hoffmann Rózsa leereszti a vasfüggönyt
Aztán arról is, külföldre menő ismerőseim felelete a következő volt arra, mért nem maradnak itthon: "Ha majd lesz Magyarországon megfelelő munka, visszajövünk, addig ott boldogulunk, ahol tudunk."
Nem egy volt évfolyamtársam időhúzásnak elment PhD-zni... Félnek, ha kikerülnek, jön a munkanélküliség, próbálnak kapcsolatot építeni a szakmában.
Mellesleg az Európai Unióban van négy szabadságelv:
1. Szabad áruáramlás.
2. Szabad tőkeáramlás.
3. Szabad szolgáltatásáramlás.
4. Személyek szabad mozgása.
Felhívnám a negyedikre a figyelmet. Abban a szabad munkavállalás is beletartozik. Ott, ahol tetszik. Én Magyarországon élek, mert jól érzem itt magam. Rendes állásom nincs, de egyelőre a közmunka is megteszi. Ellenben meg tudom érteni, akinek elege lesz, és külföldön helyezkedik el. Akiket én ismerek nem úri jó kedvéből döntött így. Töredékük dolgozik abban külföldön, amit itt végzett, diplomás is takarít, mosogat, almát válogat, de olyan pénzért, amiért mást idehaza ugyan abban a szakmában elönt a sárga irigység.
Talán nem tetszik odafenn, másutt találják ezek az emberek meg a boldogulásukat, máshova megy az adó (ha legálisan dolgoznak), máshol költik el a fizetésüket? Megtehetik. Akkor is, ha idehaza fogat csikorgatnak, hőbörögnek miatta, hogy merészelik, nem ezzel tartoznak az anyaországnak. Benne volt a pakliban, ha jön az EU, lesznek, akik szedik a sátorfát.
Csorbítani szeretnék visszafizetési szankciókkal a négy szabadságelv egyikét? Hajrá.