A tv az csak egy csatorna a sok közül. Az emberen múlik, hogy milyen csatornáról szerzi be az információit, mi érdekli, mi köti le.
Érthető okokból sokan vannak kiábrándulva a "civilizált" életből, a modern társadalomból. Csak nem mindegy, hogy alternatívát keresel magadnak, a saját szabályaidnak megfelelő, minőségi életet próbálsz felépíteni, vagy pusztán a meglévő elől menekülsz... Nekem inkább tűnik az utóbbinak a "költözzünk el jó messzire a várostól, de azért maradjunk kapcsolatban vele, mert mégiscsak ott érhető el minden"-felfogás. A problémái nem kellenek, de azért az előnyeiből részesedni akarunk? Aki komolyan gondolja, hogy ki akar vonulni a civilizációból, az minden köteléket megszakít vele, és elmegy remetének valami félreeső hegységbe vagy sivatagba. De ezt sokkal kevesebben bírják ki, mint ahányan most kiábrándultságukban feltételezik magukról, hogy menne nekik... (Ettől függetlenül szerintem mindenkinek jót tenne, ha időnként pár hétre teljesen a megszokott életétől elszakítva kellene élnie. Helyrerakja az ember értékrendjét.)
Ha elővesszük a gyakorlati kérdést: szép és jó, persze a család szempontjából biztosan kellemes a természetközeli élet, de ahhoz, hogy ezt az az ökoszisztéma is így érezze, amibe bepofátlankodnak, ahhoz nagyon hozzáértően és fegyelmezetten kellene élni, amire a legtöbb ember lássuk be, képtelen, így még mindig kisebb kárt okoz azzal, ha a kevés, valóban érintetlenül megmaradt területtől messze, a városban lakik. Ne felejtsük el, hogy a népesség több mint a fele városlakó, a többi is valamilyen szinten "koncentráltan", településen él. Aki a "vissza a természetbe"-elvet propagálja, az képzelje el, mi lenne, ha mindenki kiáramlana, és azt mondaná, hogy neki a 30-200 négyzetméter élettér helyett 5 hektár természetvédelmi terület kell, amin háborítatlanul azt csinálhat, amit akar... Szerintem az emberi népesség jelenlegi létszáma mellett kivonulni a természetbe egy saját "birtokra" nem nemes cselekedet, hanem önzőség... Emellett ez gyáva megfutamodás is a problémák elől, amikről a "kivonulók" is éppen úgy tehetnek mint akárki más...
Érthető okokból sokan vannak kiábrándulva a "civilizált" életből, a modern társadalomból. Csak nem mindegy, hogy alternatívát keresel magadnak, a saját szabályaidnak megfelelő, minőségi életet próbálsz felépíteni, vagy pusztán a meglévő elől menekülsz... Nekem inkább tűnik az utóbbinak a "költözzünk el jó messzire a várostól, de azért maradjunk kapcsolatban vele, mert mégiscsak ott érhető el minden"-felfogás. A problémái nem kellenek, de azért az előnyeiből részesedni akarunk? Aki komolyan gondolja, hogy ki akar vonulni a civilizációból, az minden köteléket megszakít vele, és elmegy remetének valami félreeső hegységbe vagy sivatagba. De ezt sokkal kevesebben bírják ki, mint ahányan most kiábrándultságukban feltételezik magukról, hogy menne nekik... (Ettől függetlenül szerintem mindenkinek jót tenne, ha időnként pár hétre teljesen a megszokott életétől elszakítva kellene élnie. Helyrerakja az ember értékrendjét.)
Ha elővesszük a gyakorlati kérdést: szép és jó, persze a család szempontjából biztosan kellemes a természetközeli élet, de ahhoz, hogy ezt az az ökoszisztéma is így érezze, amibe bepofátlankodnak, ahhoz nagyon hozzáértően és fegyelmezetten kellene élni, amire a legtöbb ember lássuk be, képtelen, így még mindig kisebb kárt okoz azzal, ha a kevés, valóban érintetlenül megmaradt területtől messze, a városban lakik. Ne felejtsük el, hogy a népesség több mint a fele városlakó, a többi is valamilyen szinten "koncentráltan", településen él. Aki a "vissza a természetbe"-elvet propagálja, az képzelje el, mi lenne, ha mindenki kiáramlana, és azt mondaná, hogy neki a 30-200 négyzetméter élettér helyett 5 hektár természetvédelmi terület kell, amin háborítatlanul azt csinálhat, amit akar... Szerintem az emberi népesség jelenlegi létszáma mellett kivonulni a természetbe egy saját "birtokra" nem nemes cselekedet, hanem önzőség... Emellett ez gyáva megfutamodás is a problémák elől, amikről a "kivonulók" is éppen úgy tehetnek mint akárki más...