Milyen "segítőkész" emberek vannak... A kínai Foshan városának piacán egy teherautó elütött egy kétéves kislányt. A következő pár percben 18 járókelő nézte a vérző kislányt, anélkül, hogy segített volna. Ráadásul még egy teherautó áthajtott rajta...
biztos nem a kósa-téren volt
pár éve egy részeg nő dülöngélt ott veszélyesen
szépen nézett volna ki a nagytemplom környékének díszkövezete ha szétcsapja a fejét
nem kell érte szeretni (szerintem sajnálni azért lehet az ilyet, mert már elért egy olyan szintet, hogy általában nem tudja mi zajlik körülötte - nincs nagyfa sem satöbbi. arról tehet kisebb-nagyobb mértékben, vagy akár teljesen, hogy odajutott, de, hogy onnan el nem mozdul - a gödör aljáról, ahová beásta magát, vagy odalökték - az már nem az ő szégyene.) dögmeleg volt. és rettentően görbe volt a cipője talpa, láthatóan el is esett még aznap, és készült megint. szóval azután, hogy leültettem, és még 20 perc után se bírt magától felállni, meg hajtogatta, hogy a pián kívül is rosszul van - én bizony nem jókedvemben de kihívtam a mentőt. láthatóan csalódottak voltak, hogy részegtaxi lettek. (a "kedvenc" másoktól is jó párszor hallott elem sem maradt el.. "nincs nekem semmi bajom". akikért kihívják a mentőt azok rengetegszer visszakoznak, hogy "de igazán nem volt vészes, csak azt hittem majd meghalok, úgy görcsölt a szívem" és akkor ott áll az ember a potyára "rendelt" mentősökkel, mert kötelezni nem lehet a kórházbaszállításra a tiltakozó de tiszta tudatúnak muatakozó delikvenst..) mit nem mondjak nem volt néptelen a főtér. bár úgy tűnt - mégis..
összeségében tényleg megvan a segítőkészség mifelénk a nagy többségben, de inkább csak apróbb ügyekben. az is valami. láttam már ezen az eseten kívül olyat, hogy cigánykölykök "játszottak" a megyeszékhelyi lengyel-piacon - az egyik leesett a melléképület tetejéről. ez volt a város szélén.. bementek gyalogosan(!) a város központjába. édesapám ment el egyedül telefonálni a skálába - akkor még csak ott volt egyedül telefon a környéken, vagy egyáltalán.. hányan elmehettek és el is mentek mellettük! páran tétlenül ácsorogtak, mintha nem tudták volna, hogy nullanégy..
kb. mint mikor pár évvel később, már a mobiltelefóniakezdeti időszakában nem kevesebb mint húsz ember figyelte, ahogy a részeg melós imbolyog az út közepén és szélén. addig senkinek eszébe nem jutott közelebb menni hozzá, vagy hívni a mentőket (mert akkor már azok is elterjesztették magukról, hogy részeghez kizárólag akkor hívják őket, ha vérzik, mert ők nem "részegtaxi" persze más az, sőt el is látja megfelelően az esetleg mégsem részeget. halt már meg cukorbeteg magyarországon kórház előtt.. "fujj már nappal is ennyire isznak ezek. a mocskos részeg.."/) amíg alaposan le nem fejelte a padkát.. akkor öten is előkapták a mobilt.. négy meg odament lefogni a vérzőfejű ökröt/szerencsétlent..
pár éve egy részeg nő dülöngélt ott veszélyesen
szépen nézett volna ki a nagytemplom környékének díszkövezete ha szétcsapja a fejét
nem kell érte szeretni (szerintem sajnálni azért lehet az ilyet, mert már elért egy olyan szintet, hogy általában nem tudja mi zajlik körülötte - nincs nagyfa sem satöbbi. arról tehet kisebb-nagyobb mértékben, vagy akár teljesen, hogy odajutott, de, hogy onnan el nem mozdul - a gödör aljáról, ahová beásta magát, vagy odalökték - az már nem az ő szégyene.) dögmeleg volt. és rettentően görbe volt a cipője talpa, láthatóan el is esett még aznap, és készült megint. szóval azután, hogy leültettem, és még 20 perc után se bírt magától felállni, meg hajtogatta, hogy a pián kívül is rosszul van - én bizony nem jókedvemben de kihívtam a mentőt. láthatóan csalódottak voltak, hogy részegtaxi lettek. (a "kedvenc" másoktól is jó párszor hallott elem sem maradt el.. "nincs nekem semmi bajom". akikért kihívják a mentőt azok rengetegszer visszakoznak, hogy "de igazán nem volt vészes, csak azt hittem majd meghalok, úgy görcsölt a szívem" és akkor ott áll az ember a potyára "rendelt" mentősökkel, mert kötelezni nem lehet a kórházbaszállításra a tiltakozó de tiszta tudatúnak muatakozó delikvenst..) mit nem mondjak nem volt néptelen a főtér. bár úgy tűnt - mégis..
összeségében tényleg megvan a segítőkészség mifelénk a nagy többségben, de inkább csak apróbb ügyekben. az is valami. láttam már ezen az eseten kívül olyat, hogy cigánykölykök "játszottak" a megyeszékhelyi lengyel-piacon - az egyik leesett a melléképület tetejéről. ez volt a város szélén.. bementek gyalogosan(!) a város központjába. édesapám ment el egyedül telefonálni a skálába - akkor még csak ott volt egyedül telefon a környéken, vagy egyáltalán.. hányan elmehettek és el is mentek mellettük! páran tétlenül ácsorogtak, mintha nem tudták volna, hogy nullanégy..
kb. mint mikor pár évvel később, már a mobiltelefóniakezdeti időszakában nem kevesebb mint húsz ember figyelte, ahogy a részeg melós imbolyog az út közepén és szélén. addig senkinek eszébe nem jutott közelebb menni hozzá, vagy hívni a mentőket (mert akkor már azok is elterjesztették magukról, hogy részeghez kizárólag akkor hívják őket, ha vérzik, mert ők nem "részegtaxi" persze más az, sőt el is látja megfelelően az esetleg mégsem részeget. halt már meg cukorbeteg magyarországon kórház előtt.. "fujj már nappal is ennyire isznak ezek. a mocskos részeg.."/) amíg alaposan le nem fejelte a padkát.. akkor öten is előkapták a mobilt.. négy meg odament lefogni a vérzőfejű ökröt/szerencsétlent..