Demokráciáról nem érdemes szerintem beszélni. A demokrácia csak egy zengzetes filozófiai lufi. Pont annyi értelme van mint a kommunizmus eszméjének. Elvben jó, mindenki egyetért vele, de gyakorlatban nem megvalósítható, illetve több kárt lehet vele csinálni mint hasznot (ld. liberális elvek esztelen alkalmazása). Kezdjük azzal, hogy milyen alapon beszélünk egyáltalán demokráciáról, amikor az életünket alapvetően érintő kérdésekben a döntési jogot úgy ruházzuk át néhány önjelölt (!) emberre, akiknek a kompetenciáját sem felmérni, sem ellenőrizni nem áll módunkban, hogy utána semmilyen beleszólási, visszahatási lehetőségünk nincs a döntésekre... Ugyan már! Az már csak hab a tortán, hogy valójában kiket képviselnek vajon a képviselők...kiket kell egyáltalán képviselniük, hogy a társadalom érdekeit szolgálhassák...egyáltalán mik ezek az érdekek... Ezekre a kérdésekre a válaszok amilyen triviálisnak tűnnek elsőre, olyan bonyolultak, ha jobban belegondolsz. De vajon hány képviselő gondolja ezt át egyáltalán...??? Hány képviselő ismeri azoknak az embereknek a valós igényeit, akiket képvisel??? Hány miniszter, döntéshozó ért ténylegesen ahhoz a témához, amiben döntéseket hoz??? Ugye, ugye... Ez pedig sajnos nem csak nálunk probléma, hanem az egész világon minden "demokráciában". Ezért szívunk most is.
"Történelmileg hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy óvó kezek borulnak fölénk és leveszik a terveket a vállunkról."
Meg ahhoz, hogy ha nem panaszkodsz, akkor feljelent a szomszédod, mert túl jól megy neked hozzá képest... Meg ahhoz, hogy nem feltétlenül a tehetségeden, szorgalmadon múlik az előrejutásod. Én megértem, hogy emiatt van pár kiábrándult nemzedék, és hogy sokan jogosan vannak ilyen dolgok miatt megkeseredve, de feltehetjük a kérdést, hogy melyik használ jobban saját magunknak (!): a duzzogás, vagy hogy felállunk, és tovább megyünk? Meddig akarjuk még ezzel a mentalitással rontani a saját sorsunkat meg a környezetünkben élők életét???
Ezeket a "káros örökségeket" fel kell ismerni, és tudatosan száműzni a gondolkodásmódból. Másként nem lehet változtatni. Nyilván ez az idősebbeknek nehezebben fog menni, ezért mondtam, hogy a kulcs a fiatalok kezében van. Nekik kell adni a "kritikus tömeget" a változáshoz. Ha elég sokan lesznek "normálisak", az húzó hatású a többiekre is.
A korrupció, a simliskedés, a könnyebb út keresése, a "beleszarok" hozzáállás, a céltalanság, a felelősségelhárítás, a másikon keresztülgázoló előrejutási törekvés stb. nem csak nagyban megy, hanem kicsiben is...és ami a fő baj, hogy zsigerből... Szerintem ezért az első lépcső egyáltalán ennek a ténynek a felismerése lenne, és annak a megértése, hogy ezzel a viselkedéssel igazából csak magunkkal cseszünk ki, mert csak a gödröt mélyítjük vele magunk alatt... Ha már ezt átlátja valaki, az fél siker, mert onnantól kezdve már magától oda fog figyelni, hogy változtasson, mert megérti, hogy ez az ő érdeke is.
Szerintem tényleg érezhető szerencsére egy pozitív változás. Ebben annak is nagy szerepe lehet, hogy sokkal több fiatal megy külföldre, látja, hogy nem csak görcsölve, idegbetegen lehet élni, de azt is, hogy kinn sem okosabbak, ügyesebbek az emberek, csak jobban csinálnak bizonyos dolgokat. Tágítja a szellemi horizontját, próbál önállóan, a saját tapasztalatait felhasználva gondolkodni. Ez tök jó. De csak akkor, ha értelmes célja van vele, és nem azért csinálja, mert menekül valami számára sem világos veszély elől, meg hogy bebizonyítsa, hogy itthon milyen szar... Szóval hajrá mindenkinek! :) De aztán gyertek ti is haza, minél többen leszünk itthon normális emberek, annál könnyebb lesz változtatni ezen a foshalmazon. :) Én azt látom, hogy ezt egyre többen felismerik, és ez lendületet ad. :) (Ezért örültem nagyon Saus linkjének is.)
"Történelmileg hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy óvó kezek borulnak fölénk és leveszik a terveket a vállunkról."
Meg ahhoz, hogy ha nem panaszkodsz, akkor feljelent a szomszédod, mert túl jól megy neked hozzá képest... Meg ahhoz, hogy nem feltétlenül a tehetségeden, szorgalmadon múlik az előrejutásod. Én megértem, hogy emiatt van pár kiábrándult nemzedék, és hogy sokan jogosan vannak ilyen dolgok miatt megkeseredve, de feltehetjük a kérdést, hogy melyik használ jobban saját magunknak (!): a duzzogás, vagy hogy felállunk, és tovább megyünk? Meddig akarjuk még ezzel a mentalitással rontani a saját sorsunkat meg a környezetünkben élők életét???
Ezeket a "káros örökségeket" fel kell ismerni, és tudatosan száműzni a gondolkodásmódból. Másként nem lehet változtatni. Nyilván ez az idősebbeknek nehezebben fog menni, ezért mondtam, hogy a kulcs a fiatalok kezében van. Nekik kell adni a "kritikus tömeget" a változáshoz. Ha elég sokan lesznek "normálisak", az húzó hatású a többiekre is.
A korrupció, a simliskedés, a könnyebb út keresése, a "beleszarok" hozzáállás, a céltalanság, a felelősségelhárítás, a másikon keresztülgázoló előrejutási törekvés stb. nem csak nagyban megy, hanem kicsiben is...és ami a fő baj, hogy zsigerből... Szerintem ezért az első lépcső egyáltalán ennek a ténynek a felismerése lenne, és annak a megértése, hogy ezzel a viselkedéssel igazából csak magunkkal cseszünk ki, mert csak a gödröt mélyítjük vele magunk alatt... Ha már ezt átlátja valaki, az fél siker, mert onnantól kezdve már magától oda fog figyelni, hogy változtasson, mert megérti, hogy ez az ő érdeke is.
Szerintem tényleg érezhető szerencsére egy pozitív változás. Ebben annak is nagy szerepe lehet, hogy sokkal több fiatal megy külföldre, látja, hogy nem csak görcsölve, idegbetegen lehet élni, de azt is, hogy kinn sem okosabbak, ügyesebbek az emberek, csak jobban csinálnak bizonyos dolgokat. Tágítja a szellemi horizontját, próbál önállóan, a saját tapasztalatait felhasználva gondolkodni. Ez tök jó. De csak akkor, ha értelmes célja van vele, és nem azért csinálja, mert menekül valami számára sem világos veszély elől, meg hogy bebizonyítsa, hogy itthon milyen szar... Szóval hajrá mindenkinek! :) De aztán gyertek ti is haza, minél többen leszünk itthon normális emberek, annál könnyebb lesz változtatni ezen a foshalmazon. :) Én azt látom, hogy ezt egyre többen felismerik, és ez lendületet ad. :) (Ezért örültem nagyon Saus linkjének is.)