Nyilván a politika is beleszól abba, hogy hogyan élsz, de a mindennapi életed minőségét alapvetően TE határozod meg a hozzáállásoddal, döntéseiddel, tetteiddel (vagy épp azzal, hogy mit NEM csinálsz...), valamint azzal, hogy kikkel veszed körül magad, kiknek a társaságát keresed. (Ugyanis az a picsogás is kezd már kurvára unalmas lenni, hogy manapság nincs egy "normális" nő / férfi... De van. Csak meg kéne keresni + tenni is kéne azért, hogy szóba álljon az illetővel...) De rohadt jó példa erre az egészségmegőrzés is. Hozhatnak akármilyen törvényeket a politikusok, pumpálhatnak akármennyi pénzt kampányokba, megelőzésbe, kezelésbe, ha az emberek még a saját egészségüket is leszarják, akkor semmi nem fog változni... Ez nagyon jó példa az általános hozzáállásra, és annak hibáira.
Az alapvetően elegendő lehetőségek igazából bárki számára adottak: az emberek túlnyomó többségének van tető a feje fölött, van mit ennie, járhat iskolába, tanulhat szakmát, van lehetősége rá, hogy más emberek társaságát keresse, és tegyen azért, hogy ők is keressék az övét. Minden más az egyéni elhatározásokon, kitartáson múlik.
Tudom, hogy nem könnyű elfogadni azt, hogy az embernek nagy felelőssége van abban, hogy milyen az élete, és mindig könnyebb kívülálló okokra hivatkozni (mer' minden nő kurva / minden pasi szemét, mer' a politikusok ellehetetlenítik a helyzetet, mer' mindenki más is geci, miért ne legyek én is az, stb.).
Ez viszont olyan dolog, hogy vagy rájössz majd egyszer, hogy nem esküdött össze ellened a világ, csak egyszerűen olyan, amilyen, vagy életed végéig így maradsz. :)
(Sokat segít ebben a felismerésben, ha az ember tisztában van a képességeivel, tudja, hogy ténylegesen mit akar, és fel tudja mérni, hogy mit kell tennie azért, hogy azt elérje. Ha ez megvan, akkor "geciskedés" nélkül is véghez lehet ezt vinni, nem kell hagyni magad lesüllyeszteni. - És ez nem valami elvont, morális szempont miatt a legfontosabb, hanem a lelki nyugalom megőrzése szempontjából, ami nélkül viszont bármit is érsz el, nem fogod tudni élvezni...)
Igazából ezzel a témával kapcsolatban nem szeretnék vitatkozni. Leírtam a véleményemet, meglátásaimat, mert lehet, hogy valakinek tudok vele segíteni. Aki a sarat szeretné továbbra is dagasztani maga körül, annak szíve joga ezt tenni, de nem fog meggyőzni arról a baromságról, hogy ez "szükségszerű"...
Az alapvetően elegendő lehetőségek igazából bárki számára adottak: az emberek túlnyomó többségének van tető a feje fölött, van mit ennie, járhat iskolába, tanulhat szakmát, van lehetősége rá, hogy más emberek társaságát keresse, és tegyen azért, hogy ők is keressék az övét. Minden más az egyéni elhatározásokon, kitartáson múlik.
Tudom, hogy nem könnyű elfogadni azt, hogy az embernek nagy felelőssége van abban, hogy milyen az élete, és mindig könnyebb kívülálló okokra hivatkozni (mer' minden nő kurva / minden pasi szemét, mer' a politikusok ellehetetlenítik a helyzetet, mer' mindenki más is geci, miért ne legyek én is az, stb.).
Ez viszont olyan dolog, hogy vagy rájössz majd egyszer, hogy nem esküdött össze ellened a világ, csak egyszerűen olyan, amilyen, vagy életed végéig így maradsz. :)
(Sokat segít ebben a felismerésben, ha az ember tisztában van a képességeivel, tudja, hogy ténylegesen mit akar, és fel tudja mérni, hogy mit kell tennie azért, hogy azt elérje. Ha ez megvan, akkor "geciskedés" nélkül is véghez lehet ezt vinni, nem kell hagyni magad lesüllyeszteni. - És ez nem valami elvont, morális szempont miatt a legfontosabb, hanem a lelki nyugalom megőrzése szempontjából, ami nélkül viszont bármit is érsz el, nem fogod tudni élvezni...)
Igazából ezzel a témával kapcsolatban nem szeretnék vitatkozni. Leírtam a véleményemet, meglátásaimat, mert lehet, hogy valakinek tudok vele segíteni. Aki a sarat szeretné továbbra is dagasztani maga körül, annak szíve joga ezt tenni, de nem fog meggyőzni arról a baromságról, hogy ez "szükségszerű"...