A húsfogyasztás velejárói: a mezőgazdaságilag művelt terület 70%-a az állattenyésztés szolgálatába van állítva. Egységnyi hús megtermeléséhez nagyságrendddel több víz és takarmány kell, mint növényi táplálékhoz. Az amazóniai eserdők 90%-át e célból írtják ki. Nagyobb köze van a globális felmelegedéshez, mint az olajipar, erőművek, acél és cementgyárak csoport bármelyikének.
A zöldek elő bírnak állni azért romantikus ötletekkel, az egyik kedvencem,
hogy a bolygó egyes sivatagi területeire mindig süt nap, és állandóan el lehetne látni a bolygót...
Ahhoz annyi réz kellene a kábelekhez, ami kb évszázadnyi réztermelés.
A másik, hogy már olcsóbbak...
Az egyik legjobban hangoztatott érv, hogy a napenergia ára már ugyanolyan, mint a nukleárisé:
A befektetett tőke/telepített csúcsteljesítmény-t tekintve már kb ugyanott van, csak egy atomerőmű az idő 90%-ában csúcsteljesítményen van, addig egy egy fotocella nem működik nézzük csak... éjjel..felhős időben...télen amikor rossz a beesési szög... kora délelőtt és késő délután is alig, így a kapacitásfaktor valahol 15% körül jár.
A németeknél is azért telepítenek olyan sok fotocellát, mert a 140forint/kwh-ért átveszik, Paks pedig 11Forint/KWh-ért nyomja.
A szélerőművek gazdaságilag már sokkal jobbak, mint a fotocellások, velük csak annyi a bökkenő, hogy a teljesítményük a szélsebesség köbével arányos, így a nap közben előforduló akár 50%-os szélsebesség változások teljesen megbízhatatlanná teszik a dolgot
hogy a bolygó egyes sivatagi területeire mindig süt nap, és állandóan el lehetne látni a bolygót...
Ahhoz annyi réz kellene a kábelekhez, ami kb évszázadnyi réztermelés.
A másik, hogy már olcsóbbak...
Az egyik legjobban hangoztatott érv, hogy a napenergia ára már ugyanolyan, mint a nukleárisé:
A befektetett tőke/telepített csúcsteljesítmény-t tekintve már kb ugyanott van, csak egy atomerőmű az idő 90%-ában csúcsteljesítményen van, addig egy egy fotocella nem működik nézzük csak... éjjel..felhős időben...télen amikor rossz a beesési szög... kora délelőtt és késő délután is alig, így a kapacitásfaktor valahol 15% körül jár.
A németeknél is azért telepítenek olyan sok fotocellát, mert a 140forint/kwh-ért átveszik, Paks pedig 11Forint/KWh-ért nyomja.
A szélerőművek gazdaságilag már sokkal jobbak, mint a fotocellások, velük csak annyi a bökkenő, hogy a teljesítményük a szélsebesség köbével arányos, így a nap közben előforduló akár 50%-os szélsebesség változások teljesen megbízhatatlanná teszik a dolgot