A húsfogyasztás velejárói: a mezőgazdaságilag művelt terület 70%-a az állattenyésztés szolgálatába van állítva. Egységnyi hús megtermeléséhez nagyságrendddel több víz és takarmány kell, mint növényi táplálékhoz. Az amazóniai eserdők 90%-át e célból írtják ki. Nagyobb köze van a globális felmelegedéshez, mint az olajipar, erőművek, acél és cementgyárak csoport bármelyikének.
Nagyon okos és fontos dologról beszél ez a kisfilm, de nem gondoltam volna, hogy a vegetarianizmust fogják reklámozni vele. Pláne nem a "Go green" jegyében. Attól, hogy vega vagy, nem leszel zöldebb...
Amúgy én úgy gondolom, hogy a vegaság inkább választás kérdése, mintsem tudományosan megalapozott tény. Ha megnézzük, hogy milyen az ember felépítése, láthatjuk, hogy mindenevőek vagyunk. Az emésztéshez használt enzimeink alkalmasak növényi és állati eredetű táplálék lebontására is (igen, tudom, nem minden fajtára, pl. cellulózt nem tudunk emészteni). Az őrlő fogaink is árulkodnak, gumósak: ilyen van a mindenevő állatoknak (is) - a tarajos a csak húsevőké, a redős pedig a csak növényt fogyasztóké. Ugyanakkor hozzáteszem, mert valaki írta, hogy fehérjét nem csak állati eredetű táplálékból lehet a szervezetünkbe juttatni. Ez így igaz. Nem csak állati eredetű fehérjétől működik a szervezetünk - nem hallottam még olyat, hogy egy kiegyensúlyozottan táplálkozó vega meghalt volna emiatt. És mondom ezt úgy, hogy én magam egyáltalán nem vagyok vegetáriánus – bár nem is tartom jó ötletnek! Szerintem ugyanis enni kell mindent, csak nem mindegy milyen arányban. Ma már biztosan tudjuk, mi az, ami hizlal, mitől lassul az emésztésünk, mi jó az ereknek, és mi árt a szívünknek. Nem a különböző ételcsoportokat kell okolni, hanem az emberi hülyeséget! Mindent kell enni! De, aki úgy dönt, hogy vega lesz, annak a döntését tiszteletben tartom. Éppen ezért azt szeretném, hogy a vegák is tartsák tiszteletben, hogy én meg mindent eszek…
A film fő témája (és most hagyjuk a vega reklámot) az, hogy meg kéne szüntetni azt a fajta pazarló életet, amit jelenleg élünk! Olvasom itt, hogy mindenki magára vonatkoztatja a dolgokat, sok a „de én csak…” kezdetű mondat. Csak szólok: 7 milliárdan élünk a földön. Vegyünk le ennek a felét, ők azok, aki éheznek, rosszul tápláltak kajahiány miatt, vagy egyszerűen nem érinti őket a nyugati kultúrára jellemző étkezési szokás. A maradék 3,5 milliárd ember apró dolgai pont elegek ahhoz, hogy ezek összeadódva nagy galibát okozzanak. Iszonyatosan pazarló életet folytatunk, és ez mindannyiunkra igaz, globálisan. Nem akarok ujjal mutogatni, de az a pazarlás, amit a McDonalds művel világszerte, az egyszerűen felháborító! Csak a kidobott maradékokból jól lehetne lakatni MINDEN(!) 3. világbeli éhező gyereket. És most ne gyertek azzal, hogy „de megromlik, mire odakerül” ugyanis én nem a kész kajáról beszélek, hanem az alapanyagokról, amiből a kaja készül. Még ha egy adott dolog nem is igaz egy emberre (pl.: lehet, hogy XY összetapossa a műanyagflakont, de egyedül utazik a kocsijában reggelente, vagy egy másik XY nem szemetel az utcán, de dohányzik a buszmegállókban, az utcán, bárhol, stb.), de mivel ezek összeadódnak, mint írtam, igenis számít. A változás mindig egy emberrel kezdődik!
A témában két filmet ajánlok, és tényleg nem a vegetarianizmus propagálásaként, hiszen én sem vagyok az: „Food, Inc.” és „Earthlings”. Na, ezekben a filmekben TÉNYEK(!!!) vannak, nem manipulált dokumentumfilmek, nem összeesküvés elméletek!!! És ismétlem önmagam, nem reklámozom a vegetarianizmust, sőt nem értek vele egyet. De tiszteletben tartom azok döntését, akik így élnek.
Írta valaki azt is, hogy itthon a Sparban meg a Tesco-ban veszi a húst, így őneki semmi köze az amazóniai esőerdőkhöz. Mert, hogy azok hazai cuccok a boltokban… Hát nem éppen! Itthon például pont ez a baj: nagyon kevés hazai terméket vásárolunk. Csak, hogy tudjátok, az itthoni éttermek, pláne a nívósabbak a szarvasmarha húst pl. külföldről hozatnak. Miért? Mert anno a szocializmusban az „okos” kitalálták, hogy nekünk lesz egy olyan tuti szarvasmarhánk, ami jól is tejel, meg jó hús szarvasmarha is. Mi lett a vége? Egy kifejezetten gyenge húsú, közepesen tejelő faj, ami mai napig jelen van. Ez a magyar szarvasmarha. És abban azért egyet érthetünk, hogy a vendéglátói pari egységek sokkal több kaját használnak, mint a háztartások úgy általában. És Igen! A Meki sem magyar húst használ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Bár azt hiszem, erre van valami törvény, hogy az anyagok 5-10%-át az adott országban kell előállítani, ugyanakkor az elgondolkodtató, hogy miért van az, hogy a világ minden táján ugyanaz az íze minden mekis kajának?
Valakinek a hozzászólására konkrétan szeretnék reagálni, méghozzá egy költői kérdéssel (kettővel). @Saus: Ha valamilyen ágazat tevékenysége káros a környezetre, és így az emberre is, de ebben az ágazatban emberek dolgoznak, akkor ezt az ágazatot csak azért tartsuk meg, hogy a dolgozóknak legyen munkájuk? Ha egy van, akkor ezek szerint gépekre sincs szükség, amik az emberi munkát megkönnyítik, mert az új technológia elveszi az emberek munkáját? Gondold ezt csak végig!!!
Mivel az energia hordozók is szóba került, egy gondolat ide is. A megújuló, tiszta energiaforrásokat kéne preferálni, és nem a fosszilis energia hordozókat, mint a kőolaj, földgáz, szén, stb. Manapság divat ezeket (és az atomenergiát) előtérbe helyezni a napenergiával, a szélenergiával, a geotermikus energiával, stb., azzal az indokkal, hogy ezek az utóbbiak hatásfoka mennyire alacsony. És mik az ellenérvek? A napenergia esetében azt állítják, nem mindig ideális a napfény. A szélenergia ellen a szél változó sebessége és iránya az ok. A geotermikus energia ellen a mélységet hozzák fel. És így tovább. Szeretném felhívni valamire a figyelmet, amiről sokan nem tudnak: a civilizációnk az elmúlt közel 100 évben akkora függőséget alakított ki a fosszilis, és az atomenergiával szemben, hogy mára pár dollár billiókkal bíró cég és vállalat uralja a piacot. Ezek foggal körömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy csak olyan technológia újítások és fejlesztések lássanak napvilágot, ami az ő üzleti tevékenységeiket nem veszélyeztetik. Éppen ezért jelenleg bármelyik megújuló energiaforrást említjük, olyan adatok birtokában jelentjük ki, hogy az ezekből kitermelhető energia elégtelen, amik olyan technológián nyugszik, ami évtizedek óta elavult. Mit is jelent ez? Az első igazi, működő napelemek már az 1930-as években léteztek, és működtek, és azóta szinte semmit sem változtak! Ugyanez a helyzet a szélenergiával is, csak az még régebbi: több száz éves (hanem ezer éves) technológiáról beszélünk. (Nyilván akkoriban még nem áramot állítottak elő vele, hanem például őrlésre használták, vagy mocsarakat csapoltak le a segítségükkel, stb.) Sajnos ezért olyan minimális fejlődés történt e téren, mintha azt mondanám, hogy az 1940-es években az ENIAC-nál (az első számítógép – lakásnagyságú volt) megállt volna a számítástechnika fejlődése, és jelenleg is az ENIAC-ot használnák a mai csúcsszámítógépek helyett. Ez, lássuk be, nonszensz! Éppen ezért azt kell, hogy mondjam, és ez sajnos tény, hogy jelenleg nincs tudásunk arról, hogy hol is áll a világ IGAZI technológia fejlettsége, illetve mi is a jelenlegi technológia csúcs, mert ennek a „kiderítése” nem áll senkinek sem az érdekében. A pénz az első, a többi meg fogja be a pofáját…
És még egy gondolat, ami sokaknak nem világos. Sokan vallják magukat környezetvédőnek. Sokan gondolják úgy, hogy károsítjuk a környezetet, ezért azt sürgősen meg kell menteni, mielőtt végképp tönkremegy. Ez egy kibaszott nagy hülyeség! Nem a környezetnek vagy a Földnek van szüksége védelemre! Nekünk, embereknek van erre szükségünk. Ugyanis, ha így folytatjuk, a Föld annyira megváltozhat, hogy akár az emberi élet is elpusztulhat. A Föld azonban majd megrázza magát. Eltelik 10000 év, velünk együtt eltűnnek a műanyagzacskók, az alumínium dobozok, eltűnnek az épületeink, eltűnik az óceánokból a kiömlött kőolaj, rendbe jön az ózonréteg, és minden olyan lesz a Földön, mint előtte. A Földet kurvára nem érdekli, hogy van-e rajta ember, vagy nincs, robbantunk-e atomot, vagy pöfögünk-e CO-ot a légkörbe. A Föld túlélt már ütközéseket, földrengéseket, és ki tudja még mit. Itt lesz, mikor már semmi és senki sem lesz itt. Ne legyünk olyan arrogánsak, hogy meg akarjuk védeni a Földet. Magunkat akarjuk végre megvédeni, az emberiséggel kéne törődnünk, egymással kéne törődnünk végre. Ha megtanulunk egymással törődni, utána már nem lesz szükség a környezettel törődni, mert nem fogunk akkora bődületes idióta hülyeségeket csinálni, amilyeneket most csinálunk ilyen-olyan idióta, hazug okok miatt…
Amúgy én úgy gondolom, hogy a vegaság inkább választás kérdése, mintsem tudományosan megalapozott tény. Ha megnézzük, hogy milyen az ember felépítése, láthatjuk, hogy mindenevőek vagyunk. Az emésztéshez használt enzimeink alkalmasak növényi és állati eredetű táplálék lebontására is (igen, tudom, nem minden fajtára, pl. cellulózt nem tudunk emészteni). Az őrlő fogaink is árulkodnak, gumósak: ilyen van a mindenevő állatoknak (is) - a tarajos a csak húsevőké, a redős pedig a csak növényt fogyasztóké. Ugyanakkor hozzáteszem, mert valaki írta, hogy fehérjét nem csak állati eredetű táplálékból lehet a szervezetünkbe juttatni. Ez így igaz. Nem csak állati eredetű fehérjétől működik a szervezetünk - nem hallottam még olyat, hogy egy kiegyensúlyozottan táplálkozó vega meghalt volna emiatt. És mondom ezt úgy, hogy én magam egyáltalán nem vagyok vegetáriánus – bár nem is tartom jó ötletnek! Szerintem ugyanis enni kell mindent, csak nem mindegy milyen arányban. Ma már biztosan tudjuk, mi az, ami hizlal, mitől lassul az emésztésünk, mi jó az ereknek, és mi árt a szívünknek. Nem a különböző ételcsoportokat kell okolni, hanem az emberi hülyeséget! Mindent kell enni! De, aki úgy dönt, hogy vega lesz, annak a döntését tiszteletben tartom. Éppen ezért azt szeretném, hogy a vegák is tartsák tiszteletben, hogy én meg mindent eszek…
A film fő témája (és most hagyjuk a vega reklámot) az, hogy meg kéne szüntetni azt a fajta pazarló életet, amit jelenleg élünk! Olvasom itt, hogy mindenki magára vonatkoztatja a dolgokat, sok a „de én csak…” kezdetű mondat. Csak szólok: 7 milliárdan élünk a földön. Vegyünk le ennek a felét, ők azok, aki éheznek, rosszul tápláltak kajahiány miatt, vagy egyszerűen nem érinti őket a nyugati kultúrára jellemző étkezési szokás. A maradék 3,5 milliárd ember apró dolgai pont elegek ahhoz, hogy ezek összeadódva nagy galibát okozzanak. Iszonyatosan pazarló életet folytatunk, és ez mindannyiunkra igaz, globálisan. Nem akarok ujjal mutogatni, de az a pazarlás, amit a McDonalds művel világszerte, az egyszerűen felháborító! Csak a kidobott maradékokból jól lehetne lakatni MINDEN(!) 3. világbeli éhező gyereket. És most ne gyertek azzal, hogy „de megromlik, mire odakerül” ugyanis én nem a kész kajáról beszélek, hanem az alapanyagokról, amiből a kaja készül. Még ha egy adott dolog nem is igaz egy emberre (pl.: lehet, hogy XY összetapossa a műanyagflakont, de egyedül utazik a kocsijában reggelente, vagy egy másik XY nem szemetel az utcán, de dohányzik a buszmegállókban, az utcán, bárhol, stb.), de mivel ezek összeadódnak, mint írtam, igenis számít. A változás mindig egy emberrel kezdődik!
A témában két filmet ajánlok, és tényleg nem a vegetarianizmus propagálásaként, hiszen én sem vagyok az: „Food, Inc.” és „Earthlings”. Na, ezekben a filmekben TÉNYEK(!!!) vannak, nem manipulált dokumentumfilmek, nem összeesküvés elméletek!!! És ismétlem önmagam, nem reklámozom a vegetarianizmust, sőt nem értek vele egyet. De tiszteletben tartom azok döntését, akik így élnek.
Írta valaki azt is, hogy itthon a Sparban meg a Tesco-ban veszi a húst, így őneki semmi köze az amazóniai esőerdőkhöz. Mert, hogy azok hazai cuccok a boltokban… Hát nem éppen! Itthon például pont ez a baj: nagyon kevés hazai terméket vásárolunk. Csak, hogy tudjátok, az itthoni éttermek, pláne a nívósabbak a szarvasmarha húst pl. külföldről hozatnak. Miért? Mert anno a szocializmusban az „okos” kitalálták, hogy nekünk lesz egy olyan tuti szarvasmarhánk, ami jól is tejel, meg jó hús szarvasmarha is. Mi lett a vége? Egy kifejezetten gyenge húsú, közepesen tejelő faj, ami mai napig jelen van. Ez a magyar szarvasmarha. És abban azért egyet érthetünk, hogy a vendéglátói pari egységek sokkal több kaját használnak, mint a háztartások úgy általában. És Igen! A Meki sem magyar húst használ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Bár azt hiszem, erre van valami törvény, hogy az anyagok 5-10%-át az adott országban kell előállítani, ugyanakkor az elgondolkodtató, hogy miért van az, hogy a világ minden táján ugyanaz az íze minden mekis kajának?
Valakinek a hozzászólására konkrétan szeretnék reagálni, méghozzá egy költői kérdéssel (kettővel). @Saus: Ha valamilyen ágazat tevékenysége káros a környezetre, és így az emberre is, de ebben az ágazatban emberek dolgoznak, akkor ezt az ágazatot csak azért tartsuk meg, hogy a dolgozóknak legyen munkájuk? Ha egy van, akkor ezek szerint gépekre sincs szükség, amik az emberi munkát megkönnyítik, mert az új technológia elveszi az emberek munkáját? Gondold ezt csak végig!!!
Mivel az energia hordozók is szóba került, egy gondolat ide is. A megújuló, tiszta energiaforrásokat kéne preferálni, és nem a fosszilis energia hordozókat, mint a kőolaj, földgáz, szén, stb. Manapság divat ezeket (és az atomenergiát) előtérbe helyezni a napenergiával, a szélenergiával, a geotermikus energiával, stb., azzal az indokkal, hogy ezek az utóbbiak hatásfoka mennyire alacsony. És mik az ellenérvek? A napenergia esetében azt állítják, nem mindig ideális a napfény. A szélenergia ellen a szél változó sebessége és iránya az ok. A geotermikus energia ellen a mélységet hozzák fel. És így tovább. Szeretném felhívni valamire a figyelmet, amiről sokan nem tudnak: a civilizációnk az elmúlt közel 100 évben akkora függőséget alakított ki a fosszilis, és az atomenergiával szemben, hogy mára pár dollár billiókkal bíró cég és vállalat uralja a piacot. Ezek foggal körömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy csak olyan technológia újítások és fejlesztések lássanak napvilágot, ami az ő üzleti tevékenységeiket nem veszélyeztetik. Éppen ezért jelenleg bármelyik megújuló energiaforrást említjük, olyan adatok birtokában jelentjük ki, hogy az ezekből kitermelhető energia elégtelen, amik olyan technológián nyugszik, ami évtizedek óta elavult. Mit is jelent ez? Az első igazi, működő napelemek már az 1930-as években léteztek, és működtek, és azóta szinte semmit sem változtak! Ugyanez a helyzet a szélenergiával is, csak az még régebbi: több száz éves (hanem ezer éves) technológiáról beszélünk. (Nyilván akkoriban még nem áramot állítottak elő vele, hanem például őrlésre használták, vagy mocsarakat csapoltak le a segítségükkel, stb.) Sajnos ezért olyan minimális fejlődés történt e téren, mintha azt mondanám, hogy az 1940-es években az ENIAC-nál (az első számítógép – lakásnagyságú volt) megállt volna a számítástechnika fejlődése, és jelenleg is az ENIAC-ot használnák a mai csúcsszámítógépek helyett. Ez, lássuk be, nonszensz! Éppen ezért azt kell, hogy mondjam, és ez sajnos tény, hogy jelenleg nincs tudásunk arról, hogy hol is áll a világ IGAZI technológia fejlettsége, illetve mi is a jelenlegi technológia csúcs, mert ennek a „kiderítése” nem áll senkinek sem az érdekében. A pénz az első, a többi meg fogja be a pofáját…
És még egy gondolat, ami sokaknak nem világos. Sokan vallják magukat környezetvédőnek. Sokan gondolják úgy, hogy károsítjuk a környezetet, ezért azt sürgősen meg kell menteni, mielőtt végképp tönkremegy. Ez egy kibaszott nagy hülyeség! Nem a környezetnek vagy a Földnek van szüksége védelemre! Nekünk, embereknek van erre szükségünk. Ugyanis, ha így folytatjuk, a Föld annyira megváltozhat, hogy akár az emberi élet is elpusztulhat. A Föld azonban majd megrázza magát. Eltelik 10000 év, velünk együtt eltűnnek a műanyagzacskók, az alumínium dobozok, eltűnnek az épületeink, eltűnik az óceánokból a kiömlött kőolaj, rendbe jön az ózonréteg, és minden olyan lesz a Földön, mint előtte. A Földet kurvára nem érdekli, hogy van-e rajta ember, vagy nincs, robbantunk-e atomot, vagy pöfögünk-e CO-ot a légkörbe. A Föld túlélt már ütközéseket, földrengéseket, és ki tudja még mit. Itt lesz, mikor már semmi és senki sem lesz itt. Ne legyünk olyan arrogánsak, hogy meg akarjuk védeni a Földet. Magunkat akarjuk végre megvédeni, az emberiséggel kéne törődnünk, egymással kéne törődnünk végre. Ha megtanulunk egymással törődni, utána már nem lesz szükség a környezettel törődni, mert nem fogunk akkora bődületes idióta hülyeségeket csinálni, amilyeneket most csinálunk ilyen-olyan idióta, hazug okok miatt…