"szerintem a technológiákkal vagyunk már olyan szinten, hogy használhassunk nem kőolajjal működő gépeket, illetve hogy tiszta energiát nyerhessünk, ami nem terheli a környezetet olyan nagy mértékben"
Egészen konkrétan milyen gépekre és "tiszta" energiára gondolsz? Ugyanis, nem vagyunk olyan szinten... (Mielőtt válaszolsz, gondold végig, hogy milyen módon tudunk ma hatékonyan elektromos áramot termelni, és mennyi energiába, nyersanyagba kerül, mennyire környezetbarát technológiákkal történik az előállításához szükséges gépek, eszközök megtermelése, szervizelése, az elektromos áram szállítása, tárolása (akkumulátorok), stb...)
"nem az a lényege, hogy egyszerűen olyan állapotot hozunk létre, amilyen akkor lenne, ha nem lenne emberiség, hanem pontosan az, hogy olyan feltételeket teremtünk a természetben, amik maguktól nem alakulnak ki"
A módszer egyik legfontosabb előnyeként épp azt emelik ki, hogy segít megőrizni a természetes növénytakarót. De nem. Nyilván természetközelibb, mint egy nagyüzemi, monokultúrás gazdaság, de közel sem természetes.
100 %-ban meg tudom mondani, hogy nagyobb terület kell ehhez a művelési formához, ugyanis a módszernek épp az a lényege, hogy a természeteshez közeli társulásokba illeszti a kultúrfajokat, ahol viszont ugye nem csak ehető / hasznosítható (sőt, zömmel NEM ilyen) növények leledzenek, tehát jóval kevesebb lesz adott területen a közvetlenül hasznosítható biomassza mennyisége. Magyarán ahhoz, hogy pl. száz kiló almát megtermelj egy ilyen vegyes fajösszetételű erdőgazdálkodás esetén nyilván nagyobb területet kell megbolygatnod, mintha egy kizárólag almafával beültetett gyümölcsössel próbálod ugyanezt a feladatot megoldani...(nem azt mondom, hogy a monokultúra jó, de kevesebb helyet foglal).
Arról ne is beszéljünk, hogy a gyümölcsfák, cserjék, aljnövényzethez tartozó bogyós gyümölcsök esete az egy dolog, de pl. a zöldség- és gabonafélék termesztése ilyen rendszerben kb. lehetetlen, mert a vad fajok teljesen kiszorítanák az emberi fogyasztásra való alkalmasságra és a könnyebb betakaríthatóságra, nem pedig a természetben való túlélésre nemesített kultúrváltozatokat...
Egészen konkrétan milyen gépekre és "tiszta" energiára gondolsz? Ugyanis, nem vagyunk olyan szinten... (Mielőtt válaszolsz, gondold végig, hogy milyen módon tudunk ma hatékonyan elektromos áramot termelni, és mennyi energiába, nyersanyagba kerül, mennyire környezetbarát technológiákkal történik az előállításához szükséges gépek, eszközök megtermelése, szervizelése, az elektromos áram szállítása, tárolása (akkumulátorok), stb...)
"nem az a lényege, hogy egyszerűen olyan állapotot hozunk létre, amilyen akkor lenne, ha nem lenne emberiség, hanem pontosan az, hogy olyan feltételeket teremtünk a természetben, amik maguktól nem alakulnak ki"
A módszer egyik legfontosabb előnyeként épp azt emelik ki, hogy segít megőrizni a természetes növénytakarót. De nem. Nyilván természetközelibb, mint egy nagyüzemi, monokultúrás gazdaság, de közel sem természetes.
100 %-ban meg tudom mondani, hogy nagyobb terület kell ehhez a művelési formához, ugyanis a módszernek épp az a lényege, hogy a természeteshez közeli társulásokba illeszti a kultúrfajokat, ahol viszont ugye nem csak ehető / hasznosítható (sőt, zömmel NEM ilyen) növények leledzenek, tehát jóval kevesebb lesz adott területen a közvetlenül hasznosítható biomassza mennyisége. Magyarán ahhoz, hogy pl. száz kiló almát megtermelj egy ilyen vegyes fajösszetételű erdőgazdálkodás esetén nyilván nagyobb területet kell megbolygatnod, mintha egy kizárólag almafával beültetett gyümölcsössel próbálod ugyanezt a feladatot megoldani...(nem azt mondom, hogy a monokultúra jó, de kevesebb helyet foglal).
Arról ne is beszéljünk, hogy a gyümölcsfák, cserjék, aljnövényzethez tartozó bogyós gyümölcsök esete az egy dolog, de pl. a zöldség- és gabonafélék termesztése ilyen rendszerben kb. lehetetlen, mert a vad fajok teljesen kiszorítanák az emberi fogyasztásra való alkalmasságra és a könnyebb betakaríthatóságra, nem pedig a természetben való túlélésre nemesített kultúrváltozatokat...