Grandao
Az importnövekedés és a népességcsökkenés azért lett egymás mellé állítva, mert arra akar utalni, hogy mégis kinek importálunk többet, ha közben kevesebben vagyunk. Tény, hogy nem ilyen közvetlen az összefüggés, de van köze egymáshoz a két dolognak.
Az agrárpolitikai problémák a szocialista időszakból eredeztethetőek több okból is. Egyrészt a szövetkezeti forma (ami pl. Hollandiában tökéletesen működik) nálunk nagyon rossz társadalmi visszhanggal jelentkezik, ezért nem akarunk közösködni. (az EU próbálná ezt támogatni, ha minden igaz most egy európai szövetkezeti rendszer kiépítésével).
Másrészt az átlépés időszakában görcsösen elhittük, hogy a mezőgazdaságnak leáldozik (ezért nem is fordítottunk forrásokat a fejlesztésére, ami aztán esetleges minőségi romláshoz vezethetett), és most át is térnék a GDP-részesedéses témára. Manapság az átlagos modern piacgazdaságban a gazdasági szerkezet hozzávetőleg 10-12%-át teszi ki, a GDP-arányos részesedése még ennél is kisebb (átlagosan olyan 4-6%-ot szeretnek hangoztatni), egyszerűen azért, mert kevesebb hozzáadott érték számolható fel érte. Nem kezelik presztízstermékként, nem számolható fel rá olyan mértékű szellemi háttér, márka-érték stb. Fajlagosan kevesebb profitot tud hozni magának a termelőnek (az már más kérdés, hogy a kereskedő milyen árrésekkel operál).
Ettől függetlenül lehetne rá feldolgozóipart építeni, lett is volna rá lehetőségünk, csakhát az előbbiekben leírtak miatt elhittük és megbeszéltük magunkkal, hogy nem kell. Helyette jött a hazánkban sok esetben aránytalan mértékű és adottságainkat tekintve alaptalan ipari termelés meg a rá épülő szolgáltatói szektor, többségében nem magyar tulajdonban, és az utolsó mondatrészre fokozottan felhívnám a figyelmet.
Az importnövekedés és a népességcsökkenés azért lett egymás mellé állítva, mert arra akar utalni, hogy mégis kinek importálunk többet, ha közben kevesebben vagyunk. Tény, hogy nem ilyen közvetlen az összefüggés, de van köze egymáshoz a két dolognak.
Az agrárpolitikai problémák a szocialista időszakból eredeztethetőek több okból is. Egyrészt a szövetkezeti forma (ami pl. Hollandiában tökéletesen működik) nálunk nagyon rossz társadalmi visszhanggal jelentkezik, ezért nem akarunk közösködni. (az EU próbálná ezt támogatni, ha minden igaz most egy európai szövetkezeti rendszer kiépítésével).
Másrészt az átlépés időszakában görcsösen elhittük, hogy a mezőgazdaságnak leáldozik (ezért nem is fordítottunk forrásokat a fejlesztésére, ami aztán esetleges minőségi romláshoz vezethetett), és most át is térnék a GDP-részesedéses témára. Manapság az átlagos modern piacgazdaságban a gazdasági szerkezet hozzávetőleg 10-12%-át teszi ki, a GDP-arányos részesedése még ennél is kisebb (átlagosan olyan 4-6%-ot szeretnek hangoztatni), egyszerűen azért, mert kevesebb hozzáadott érték számolható fel érte. Nem kezelik presztízstermékként, nem számolható fel rá olyan mértékű szellemi háttér, márka-érték stb. Fajlagosan kevesebb profitot tud hozni magának a termelőnek (az már más kérdés, hogy a kereskedő milyen árrésekkel operál).
Ettől függetlenül lehetne rá feldolgozóipart építeni, lett is volna rá lehetőségünk, csakhát az előbbiekben leírtak miatt elhittük és megbeszéltük magunkkal, hogy nem kell. Helyette jött a hazánkban sok esetben aránytalan mértékű és adottságainkat tekintve alaptalan ipari termelés meg a rá épülő szolgáltatói szektor, többségében nem magyar tulajdonban, és az utolsó mondatrészre fokozottan felhívnám a figyelmet.