Már a cím is árulkodó, "Haltáp, mint növénytáp..." holott ha már bulváros cikket írunk, akkor legalábbis halkaki vagy halszar, merthát arról van szó valójában és nem haltápról. Persze lehet, hogy számára ez az eredeti cikkből nem derül ki (számomra kiderült, merthogy konkrétan le van írva), de ha fogja a sok habildebil titulusát és bepötyögi a youtube-ba, hogy aquaponics, akkor a majd 6000 találat között van jópár rajzos, képes is, ami eléggé jól elmagyarázza a dolgot.
A folytatás sem piskóta, "avagy mi táplálja az emberi hiszékenységet". Csak úgy sugárzik belőle a jóindulat és a tanítani vágyás...
Természetesen a nyom- és mikroelem hiányra vonatkozó felvetése jogos, és ha nem fejtegetné (persze nem túl részletesen), hogy különböző talajokban mi nem található meg a csak ábrándokban létező ideálishoz képest, akkor még talán fel is vágnám az ereimet, hogy ez mennyire rossz megoldás. Így azonban a figyelmes olvasó nem elég, hogy azzal tisztába kerül, hogy a természetes talaj sem Kánaán ám, hanem esetlegesen azt is átgondolja minő ínyencségek lehetnek még benne, amiknek annyira azért nem örülünk pl. nehézfémek és olajok, hogy csak a megműveléshez használt gépeket vegyük.
A "mibűl lesz a zoxigén" kérdésre megint csak a youtube videók adhatnának magyarázatot, különösebben nem is érdekes foglalkozni vele, eléggé nyilvánvalóan a csökkent értelmű újságírónak sikerült ezt ilyen módon belekeverni a történetbe. A bírálni kívánt találmány szempontjából az egész érdektelen, hiszen a rendszer működik, a halak meg nem fulladnak meg. Akkor minek okoskodni, ezt kritizálni?
A csúcsok csúcsa az üvegház kritizálása. Nem tudom melyik képesítése teszi lehetővé, hogy kritizáljon egy olyan, pár száz éve működő dolgot, mint a passzív üvegház. Azzal lehet vitatkozni, hogy nincs jól megépítve (építészként, hő-energetikusként), de magával az elvvel? Milyen alapon?
Prof. Dr. Bíró Borbála http://www.mta-taki.hu/hu/tagok/biroborbala a katedra magasából letekint és finoman lehülyézi a pórnépet. Éppen csak nem sercint egyet.
Már a cím is árulkodó, "Haltáp, mint növénytáp..." holott ha már bulváros cikket írunk, akkor legalábbis halkaki vagy halszar, merthát arról van szó valójában és nem haltápról. Persze lehet, hogy számára ez az eredeti cikkből nem derül ki (számomra kiderült, merthogy konkrétan le van írva), de ha fogja a sok habildebil titulusát és bepötyögi a youtube-ba, hogy aquaponics, akkor a majd 6000 találat között van jópár rajzos, képes is, ami eléggé jól elmagyarázza a dolgot.
A folytatás sem piskóta, "avagy mi táplálja az emberi hiszékenységet". Csak úgy sugárzik belőle a jóindulat és a tanítani vágyás...
Természetesen a nyom- és mikroelem hiányra vonatkozó felvetése jogos, és ha nem fejtegetné (persze nem túl részletesen), hogy különböző talajokban mi nem található meg a csak ábrándokban létező ideálishoz képest, akkor még talán fel is vágnám az ereimet, hogy ez mennyire rossz megoldás. Így azonban a figyelmes olvasó nem elég, hogy azzal tisztába kerül, hogy a természetes talaj sem Kánaán ám, hanem esetlegesen azt is átgondolja minő ínyencségek lehetnek még benne, amiknek annyira azért nem örülünk pl. nehézfémek és olajok, hogy csak a megműveléshez használt gépeket vegyük.
A "mibűl lesz a zoxigén" kérdésre megint csak a youtube videók adhatnának magyarázatot, különösebben nem is érdekes foglalkozni vele, eléggé nyilvánvalóan a csökkent értelmű újságírónak sikerült ezt ilyen módon belekeverni a történetbe. A bírálni kívánt találmány szempontjából az egész érdektelen, hiszen a rendszer működik, a halak meg nem fulladnak meg. Akkor minek okoskodni, ezt kritizálni?
A csúcsok csúcsa az üvegház kritizálása. Nem tudom melyik képesítése teszi lehetővé, hogy kritizáljon egy olyan, pár száz éve működő dolgot, mint a passzív üvegház. Azzal lehet vitatkozni, hogy nincs jól megépítve (építészként, hő-energetikusként), de magával az elvvel? Milyen alapon?