Én jelenleg a doktorimat írom, így valamennyire belelátok a rendszerbe. Ma Magyarországban a PhD megszerzése egész Európát nézve a követelményeket tekintve a legszigorúbbak között van. Számomra éppen ezért is felháborító, hogy egy egész életében jól helyezkedő "paprikajancsi" (Kövér László után szabadon) egy ilyen alkotással doktori címet szerezhetett.
Egy doktori értekezés alapvetően a következőkből áll:
1-bevezetés (mi a probléma, amit megvizsgál, és ez miért fontos)
2-irodalmi áttekintés, a tudományos előzmények bemutatása (Itt kell összefoglalni, hogy az adott témában mások milyen eredményt értek el, itt kell bemutatni azt, hogy a vizsgált probléma hol is helyezkedik el a tudományban, és itt kell megadni azokat az alapvető információkat, amelyekre az önálló munkát alapozza. Minden adatra pontosan kell hivatkozni(Ki, hol és mikor állította azt.). Hogy ha valaki a doktorija során mondjuk egy programcsomagot ír C-ben, akkor ezt meg kell említeni, hivatkozni kell egy-két alapvető C könyvre de semmiképpen sem SZABAD! bemásolni egy C referenciakönyvet még idézőjelek között sem. Azt persze meg lehet, sőt kell is indokolni, hogy miért a C-t választotta, kiemelve annak előnyeit az adott problémára nézve. A felhasznált irodalmat, össze kell foglalni, úgy, mintha egy könyv bevezető fejezete lenne. Íratlan? szabály, hogy ez a rész ne tegye ki az egész doktori harmadát.)
3-elvégzett önálló munka bemutatása (Itt kell leírni, hogy mit is csinált, ez adja az érdemi rész javát.)
4-következtetések levonása (Mi is az eredmény, ez hogyan viszonyul a tudomány pillanatnyi állásához.)
5-összegzés
Persze ha több, egymástól elkülönülő, de valamennyire közös témából születik meg a doktori, akkor az 2, 3, 4 részek témánként külön is szerepelhetnek.
Schmitt doktorijával a hírek szerint az az alapvető probléma, hogy az irodalmi áttekintés rész, az egyrészt túlságosan hosszú, másrészt pedig úgy tűnik, mintha az az ő saját eredménye lenne, azt a benyomást keltve, hogy azokat az adatokat ő kereste volna ki a különböző NOB jegyzőkönyvekből.
Valahova felkerült egy pár oldalas részlet a doktorijából, ott az volt oldalakon át tükörfordításban, hogy melyik NOB ülésen ki mit mondott, mikor milyen határozatot hoztak valamelyik sportággal kapcsolatban. Ha vette volna a fáradságot és ezeket az adatokat mondjuk sportáganként táblázatba rendezte volna, készített volna hozzá egy-két grafikont, és ezeket mellékletként csatolta volna, akkor nem merült volna fel ez az egész probléma. Persze ekkor a 215 oldalból lett volna 40+ melléklet, valamint sokkal többet kellett volna dolgozni. A doktorit jobb helyeken nem kilóra mérik, és 40 oldalas munkával is lehet fokozatot szerezni, de nem fércmunkával.
Talán Szilárd Leónak volt egy doktorandusza, aki először odaállított hozzá egy kb két oldalas kézzel írott irománnyal, mint doktori értekezés. Szilárd mondta neki, hogy egy kicsit ki kéne bővíteni. Másnap visszament három oldallal. De megkapta a címet. Meg később a Nobelt is...
Egy doktori értekezés alapvetően a következőkből áll:
1-bevezetés (mi a probléma, amit megvizsgál, és ez miért fontos)
2-irodalmi áttekintés, a tudományos előzmények bemutatása (Itt kell összefoglalni, hogy az adott témában mások milyen eredményt értek el, itt kell bemutatni azt, hogy a vizsgált probléma hol is helyezkedik el a tudományban, és itt kell megadni azokat az alapvető információkat, amelyekre az önálló munkát alapozza. Minden adatra pontosan kell hivatkozni(Ki, hol és mikor állította azt.). Hogy ha valaki a doktorija során mondjuk egy programcsomagot ír C-ben, akkor ezt meg kell említeni, hivatkozni kell egy-két alapvető C könyvre de semmiképpen sem SZABAD! bemásolni egy C referenciakönyvet még idézőjelek között sem. Azt persze meg lehet, sőt kell is indokolni, hogy miért a C-t választotta, kiemelve annak előnyeit az adott problémára nézve. A felhasznált irodalmat, össze kell foglalni, úgy, mintha egy könyv bevezető fejezete lenne. Íratlan? szabály, hogy ez a rész ne tegye ki az egész doktori harmadát.)
3-elvégzett önálló munka bemutatása (Itt kell leírni, hogy mit is csinált, ez adja az érdemi rész javát.)
4-következtetések levonása (Mi is az eredmény, ez hogyan viszonyul a tudomány pillanatnyi állásához.)
5-összegzés
Persze ha több, egymástól elkülönülő, de valamennyire közös témából születik meg a doktori, akkor az 2, 3, 4 részek témánként külön is szerepelhetnek.
Schmitt doktorijával a hírek szerint az az alapvető probléma, hogy az irodalmi áttekintés rész, az egyrészt túlságosan hosszú, másrészt pedig úgy tűnik, mintha az az ő saját eredménye lenne, azt a benyomást keltve, hogy azokat az adatokat ő kereste volna ki a különböző NOB jegyzőkönyvekből.
Valahova felkerült egy pár oldalas részlet a doktorijából, ott az volt oldalakon át tükörfordításban, hogy melyik NOB ülésen ki mit mondott, mikor milyen határozatot hoztak valamelyik sportággal kapcsolatban. Ha vette volna a fáradságot és ezeket az adatokat mondjuk sportáganként táblázatba rendezte volna, készített volna hozzá egy-két grafikont, és ezeket mellékletként csatolta volna, akkor nem merült volna fel ez az egész probléma. Persze ekkor a 215 oldalból lett volna 40+ melléklet, valamint sokkal többet kellett volna dolgozni. A doktorit jobb helyeken nem kilóra mérik, és 40 oldalas munkával is lehet fokozatot szerezni, de nem fércmunkával.
Talán Szilárd Leónak volt egy doktorandusza, aki először odaállított hozzá egy kb két oldalas kézzel írott irománnyal, mint doktori értekezés. Szilárd mondta neki, hogy egy kicsit ki kéne bővíteni. Másnap visszament három oldallal. De megkapta a címet. Meg később a Nobelt is...