Azt azért ne tessék elfelejteni, hogy az EU azokba a belügyekbe szól bele, amelyeknél felhatalmazást kapott a beleszólásra attól a ponttól kezdve, hogy Magyarország beleegyezett a jogharmonizációba és az EU-s jog primátusába. Magyarán szólva Orbánék most az ország saját kötelezettségvállalását rúgják fel, ami ellen azért a kötelezettségvállalás másik fele jogosan lép fel. Lehet itt mondani, hogy megint az van amit az EU mond, csak tessék nézni az érem másik oldalát is, mely szerint mi ezt önkéntesen vállaltuk. Persze lehet azt mondani, hogy nem volt más választásunk...dehogynem volt. Nem lépünk be, aztán mi leszünk Európa Észak-Koreája (nem Svájcot írok, mert az már van egy Európában, meg azért ők kicsit más versenypozíciókból adogatnak), vagy belépünk, aztán megpróbálunk érvényesülni az elfogadott játékszabályok szerint. Egyértelmű, hogy a második jóval nagyobb nemzetközi kötöttségekkel jár, de ha egyszer felvállaltuk, akkor nem célszerű segget csinálni a szánkból azzal, hogy utána minden erőnkkel harcolunk ellene.