Kislányuk miatt akarják kilakoltatni őket! A szomszédok nem tűrnek tovább, utcára tennék a kis családot Nagy-Britanniában, mert zavarja őket egy kislány.
Nektek van, ill. volt már problémátok a szomszédotokkal?
Porcelanbaba, szerintem nem csak nevelés kérdése, egy 2 éves gyereknek még nem lehet mindent megmagyarázni, számára az, hogy alatta laknak, és a hangoskodása zavarja a szomszédokat ez egy fogalom, egy láthatatlan dolog amit nem tud mihez kötni, elfelejti és 5 perc után ugyanúgy zörög, vagy átszalad egyik szobából a másikba.
Ezt onnan tudom hogy mi is pont ebben a cipőben járunk, hetente szombatonként szoktunk hazamenni szüleimhez 2 éves illetve 3.5 éves gyerekeimmel. Az alattunk lakó folyton balhézik hogy futkosnak a gyerekek, meg zörögnek. Miután szólt, odafigyeltem a dologra, a nagyobbiknak már van annyi esze hogy felfogja, a kisebbikre hiába szólok rá, tudom hogy megérti, felfogja és nem rossz gyerekek, szófogadóak, csak egyszerűen gyerekek, akik általában mindegy mit csinálnak az zajos. Egy 2 éves gyerek ha meglát valami érdekeset akkor "odaszalad". Nem sétál kényelmesen mint egy felnőtt, és ez nem is várható el tőlük.
A zajongásban hatalmas különbség az, hogy míg egy felnőtt tudatában van a cselekedeteinek, addig egy gyerek nem. Ha én hangosan hallgatok zenét azt tudom hogy én tekertem fel hangosra, vagy rajtam múlik, hogy fúrok-e vasárnap este 10-kor. Egy gyereknek pedig elég egy inger, meglát valami érdekeset és ő arra gondolkodás nélkül reagál. Odaszalad, vagy sikít örömében, vagy eldobja a játékot ami a kezében van.
Sajnos az a tapasztalatom, hogy sok ember előítélettel kezeli a kisgyerekeseket, hiába jól nevelt egy gyerek rögtön kinézik mindenhonnan legyen az hotel vagy étterem, stb. Tudom, ennek is megvan az oka, miután sok szülő meg nem neveli normálisan a gyerekét.
Ebben az esetben szerintem sem lett volna szabad aláírniuk semmit, egy gyereket nem lehet odakötözni egy székhez, vagy beragasztani a száját. Sőt, ez már felveti azt, hogy sértenék a gyerek alapvető jogait. :)
Amúgy meg ez sok esetben csak rosszindulatúság, vagy irigység, érdekes az alattunk lakó középkorú hölgy sosem panaszkodik, szoktuk kérdezgetni hogy hangosak vagyunk-e, ő pedig mindig azt feleli: -Á, semmi gond. Néha hallom őket, de hát gyerekek. Szóval ez az egész csak jóindulaton múlik.
Ezt onnan tudom hogy mi is pont ebben a cipőben járunk, hetente szombatonként szoktunk hazamenni szüleimhez 2 éves illetve 3.5 éves gyerekeimmel. Az alattunk lakó folyton balhézik hogy futkosnak a gyerekek, meg zörögnek. Miután szólt, odafigyeltem a dologra, a nagyobbiknak már van annyi esze hogy felfogja, a kisebbikre hiába szólok rá, tudom hogy megérti, felfogja és nem rossz gyerekek, szófogadóak, csak egyszerűen gyerekek, akik általában mindegy mit csinálnak az zajos. Egy 2 éves gyerek ha meglát valami érdekeset akkor "odaszalad". Nem sétál kényelmesen mint egy felnőtt, és ez nem is várható el tőlük.
A zajongásban hatalmas különbség az, hogy míg egy felnőtt tudatában van a cselekedeteinek, addig egy gyerek nem. Ha én hangosan hallgatok zenét azt tudom hogy én tekertem fel hangosra, vagy rajtam múlik, hogy fúrok-e vasárnap este 10-kor. Egy gyereknek pedig elég egy inger, meglát valami érdekeset és ő arra gondolkodás nélkül reagál. Odaszalad, vagy sikít örömében, vagy eldobja a játékot ami a kezében van.
Sajnos az a tapasztalatom, hogy sok ember előítélettel kezeli a kisgyerekeseket, hiába jól nevelt egy gyerek rögtön kinézik mindenhonnan legyen az hotel vagy étterem, stb. Tudom, ennek is megvan az oka, miután sok szülő meg nem neveli normálisan a gyerekét.
Ebben az esetben szerintem sem lett volna szabad aláírniuk semmit, egy gyereket nem lehet odakötözni egy székhez, vagy beragasztani a száját. Sőt, ez már felveti azt, hogy sértenék a gyerek alapvető jogait. :)
Amúgy meg ez sok esetben csak rosszindulatúság, vagy irigység, érdekes az alattunk lakó középkorú hölgy sosem panaszkodik, szoktuk kérdezgetni hogy hangosak vagyunk-e, ő pedig mindig azt feleli: -Á, semmi gond. Néha hallom őket, de hát gyerekek. Szóval ez az egész csak jóindulaton múlik.