hát nem egészen torzulást keresnek olyankor, pontosabban először persze azt veszik észre, de a nagyobb felbontású felvételeken már konkrétan lyukakat a képen, merthogy a feketelyuk gravitációs mezőjén semmi sem fog ki, a fényt is beszívja.
mert ugye a lényege, h kis helyen összpontosul a hatalmas mennyiségű tömeg, az okozza a gravitációs mezőt. amúgy minden, aminek tömege van, befolyásolja a fény útját. ez a legérdekesebb a fotonokban, hogy kettős természetük van - bizonyos tulajdonságai teljesen anyagiak, míg mások (pl a terjedése) hullámszerű.
amúgy a mi létezésünk univerzuma egy idő után elméletileg eléri a tágulásának határát (ami szerintem bullshit), aztán az egész folyamat elindul visszafelé, lesz egy nagy roppanás, az anyagi világ pedig visszatér az eredeti állapotába, hogy megint felrobbanhasson... vagy legalább is valami ilyesmit hallottam egyszer, de nem vagyok atomfizikus, csak lelkes érdeklődő :)
szerintem egy atom elektronján élünk egy hatalmas, forró májgombóclevesben. vagy hasonló. nem bagatellizálni akarom a dolgot, tényleg úgy gondolom, hogy valami olyan egész alkotóelemei vagyunk, amit képtelenek vagyunk át- vagy akár meglátni, mert tényleg olyan, mintha egy bögre kávéban a hidrogénatom protonjáról pislognánk és találgatnánk, hogy mi a f@sz ez a sötét anyag körülöttünk... az minden esetre hétszentség, hogy rengeteg olyan dolog vesz minket körül, amit képtelenek vagyunk érzékelni; a filmben levő dinoszauruszos példa elég gyerekes, de a lényeget tükrözi.
mert ugye a lényege, h kis helyen összpontosul a hatalmas mennyiségű tömeg, az okozza a gravitációs mezőt. amúgy minden, aminek tömege van, befolyásolja a fény útját. ez a legérdekesebb a fotonokban, hogy kettős természetük van - bizonyos tulajdonságai teljesen anyagiak, míg mások (pl a terjedése) hullámszerű.
amúgy a mi létezésünk univerzuma egy idő után elméletileg eléri a tágulásának határát (ami szerintem bullshit), aztán az egész folyamat elindul visszafelé, lesz egy nagy roppanás, az anyagi világ pedig visszatér az eredeti állapotába, hogy megint felrobbanhasson... vagy legalább is valami ilyesmit hallottam egyszer, de nem vagyok atomfizikus, csak lelkes érdeklődő :)
szerintem egy atom elektronján élünk egy hatalmas, forró májgombóclevesben. vagy hasonló. nem bagatellizálni akarom a dolgot, tényleg úgy gondolom, hogy valami olyan egész alkotóelemei vagyunk, amit képtelenek vagyunk át- vagy akár meglátni, mert tényleg olyan, mintha egy bögre kávéban a hidrogénatom protonjáról pislognánk és találgatnánk, hogy mi a f@sz ez a sötét anyag körülöttünk... az minden esetre hétszentség, hogy rengeteg olyan dolog vesz minket körül, amit képtelenek vagyunk érzékelni; a filmben levő dinoszauruszos példa elég gyerekes, de a lényeget tükrözi.