De te most akkor miről beszélsz? Mi köze a szocializációnak a kényszerhez és annak a kommunizmushoz? Az egyén megalkuvása a társadalmi beilleszkedésbe egy önös érdek, egy belső vágy, vagy akár túlélési stratégia, még ha tudat alatti is.
nnak meg mi köze a szocializációhoz, meg a kommunizmushoz.
Hát már nehogy a kommunizmus kényszere legyen az egyén saját magára vonatkozó korlátozásai! Az a kommunizmustól független, emberi lélek, jellem tulajdonság. Nem a kommunizmus kényszeríti ki. Ahogy a pisztoly sem, hogy öljenek vele és ahogy a pénz sem, hogy tönkretegyenek másokat vele.
És ebből azt szűröm le, hogy még mindig nem vagyunk ugyanazon a hullámhosszon, sőt azokon az alapokon sem, hogy mi az, hogy egyéni és mi az, hogy társadalmi szabadság. És hogy ezek hogyan lehetnek ugyanazok. Amíg ez nincs meg, addig nem is érted meg annak helyességét, amit mondok.
nnak meg mi köze a szocializációhoz, meg a kommunizmushoz.
Hát már nehogy a kommunizmus kényszere legyen az egyén saját magára vonatkozó korlátozásai! Az a kommunizmustól független, emberi lélek, jellem tulajdonság. Nem a kommunizmus kényszeríti ki. Ahogy a pisztoly sem, hogy öljenek vele és ahogy a pénz sem, hogy tönkretegyenek másokat vele.
És ebből azt szűröm le, hogy még mindig nem vagyunk ugyanazon a hullámhosszon, sőt azokon az alapokon sem, hogy mi az, hogy egyéni és mi az, hogy társadalmi szabadság. És hogy ezek hogyan lehetnek ugyanazok. Amíg ez nincs meg, addig nem is érted meg annak helyességét, amit mondok.