Mi a meglepő abban, hogy máshogy kristályosodnak ki az oldott anyagok, ha nem teljesen tiszta vízben történik a dolog? Felhomályosítalak, ez nem azért történik így, mert a közeg, a víz "strukturálná" a folyamatot, hanem mert a lebegő szennyeződések kristályosodási gócokként tudnak funkcionálni, ami miatt értelemszerűen máshogy, más szimmetria, stb. szerint zajlik le a folyamat, mintha spontán kéne "összeszerelődniük" a kristályoknak. Ennyi.
Mii köze van egyáltalán ennek ahhoz az elmélethez, hogy a tiszta víz képes lenne makromolekulák (!) szerkezeti lenyomatát megőrizni? Tudod, hogy mekkora egy DNS molekula, és hogy azt hány vízmolekulának kellene stabilan, tartósan megfelelő orientációban maradva körülvennie, hogy létrejöhessen az, amit az elmélet állít? Javaslom, te meg nézz utána a Brown mozgásnak, meg hogy mi történik folyékony halmazállapotban a vízmolekulákkal és a közöttük esetlegesen kialakuló másodlagos kölcsönhatásokkal akár már szobahőmérsékleten, de különösen melegítés hatására...
Mii köze van egyáltalán ennek ahhoz az elmélethez, hogy a tiszta víz képes lenne makromolekulák (!) szerkezeti lenyomatát megőrizni? Tudod, hogy mekkora egy DNS molekula, és hogy azt hány vízmolekulának kellene stabilan, tartósan megfelelő orientációban maradva körülvennie, hogy létrejöhessen az, amit az elmélet állít? Javaslom, te meg nézz utána a Brown mozgásnak, meg hogy mi történik folyékony halmazállapotban a vízmolekulákkal és a közöttük esetlegesen kialakuló másodlagos kölcsönhatásokkal akár már szobahőmérsékleten, de különösen melegítés hatására...