Bang! Pedig ha belegondolsz, ez egy kikerülhetetlen dolog. Élsz, fogyasztasz, jó esetben szaporodsz is. Aztán meghalsz. A tested tök merev lesz, leállnak az élettani folyamataid. Aztán a testeden órákkal később megjelennek a különböző lebontó szervezetek, amik elfogyasztják és széthordják tested majdnem minden porcikáját, így tulajdonképpen te a körülötted lévő és veled kontaktusba kerülő élőlényekben fogsz tovább élni. Az utolsó kis molekuláig visszakerülsz a körforgásba, hogy aztán valahol máshol legyél az élet alapköve. Ez nem az abszolút halhatatlanság lenne? O.o
Akkor ezek szerint a reinkarnáció megvalósul. Valamint nem is tűnik akkora hülyeségnek, hogy Isten tulajdonképpen a létező univerzum maga (bár a buddhisták nem így fogalmaznak, de mondhatjuk így is), főleg, ha belegondolsz, hogy amikor kis zigóta voltál, mennyi-mennyi sejt és energia kellett ahhoz, hogy létrejöjj. Sőt, akkor már egészen odáig jutunk el, hogy akkor te, mint egyéniség, nem is biztos, hogy létezel, mivel csitrilliárd különböző sejt alkot ebben a pillanatban is. Akkor kik is vagyunk mi?
A buddhizmus többek között ezekre az apró összefüggésekre is rávilágít, amiket nem egyszerű megemészteni, nem csoda, hogy nem tudod elfogadni :P
Akkor ezek szerint a reinkarnáció megvalósul. Valamint nem is tűnik akkora hülyeségnek, hogy Isten tulajdonképpen a létező univerzum maga (bár a buddhisták nem így fogalmaznak, de mondhatjuk így is), főleg, ha belegondolsz, hogy amikor kis zigóta voltál, mennyi-mennyi sejt és energia kellett ahhoz, hogy létrejöjj. Sőt, akkor már egészen odáig jutunk el, hogy akkor te, mint egyéniség, nem is biztos, hogy létezel, mivel csitrilliárd különböző sejt alkot ebben a pillanatban is. Akkor kik is vagyunk mi?
A buddhizmus többek között ezekre az apró összefüggésekre is rávilágít, amiket nem egyszerű megemészteni, nem csoda, hogy nem tudod elfogadni :P