Egészen kicsi koromban természetesen vallásos voltam, mert elhittem, amit a szüleim mondtak nekem. De nem sokáig, mert aztán elkezdtem gondolkodni, és ezt szerencsére még nem nőttem ki...
Miért teremtett Isten egy szabad akarattal rendelkező lényt, ha tudta, hogy az úgyis meg fogja ezáltal szegni az ő szabályait? Hogy szenvedjen? Mi értelme van ennek? Ráadásul minek teremtette olyan természetes igényekkel, amik épp az ő szabályai megsértésére késztetik? Akkor minek a szabályok? Vagy minek a szabad akarat? A keresztény tanítás szerinti Isten leginkább egy gonosz kisgyerekhez hasonlít, aki kísérletezik a játékszereivel...
Az eredendő bűnt csak a keresztség törli el, ezáltal lehet azonosulni Jézus áldozatával az egyház tanítása szerint. Tehát aki nincs megkeresztelve, az magán hordozza az eredendő bűnt, nem dicsőülhet meg. Ez megint felveti ugyanazt a problémakört, amit már említettem, hogy mi van azokkal, akik önhibájukon kívül nem tudnak erről az egészről.
Miért teremtett Isten egy szabad akarattal rendelkező lényt, ha tudta, hogy az úgyis meg fogja ezáltal szegni az ő szabályait? Hogy szenvedjen? Mi értelme van ennek? Ráadásul minek teremtette olyan természetes igényekkel, amik épp az ő szabályai megsértésére késztetik? Akkor minek a szabályok? Vagy minek a szabad akarat? A keresztény tanítás szerinti Isten leginkább egy gonosz kisgyerekhez hasonlít, aki kísérletezik a játékszereivel...
Az eredendő bűnt csak a keresztség törli el, ezáltal lehet azonosulni Jézus áldozatával az egyház tanítása szerint. Tehát aki nincs megkeresztelve, az magán hordozza az eredendő bűnt, nem dicsőülhet meg. Ez megint felveti ugyanazt a problémakört, amit már említettem, hogy mi van azokkal, akik önhibájukon kívül nem tudnak erről az egészről.